A lap két nappal az eset előtt kapott átfogó sajtóközleményt a Központi Nyomozó Főügyészségtől (KNYF). Eszerint az addigi gyanúsítások 11 „megvett” mérkőzésre vonatkoznak: 3 nemzetközi barátságos, 2 finn elsőligás, 4 magyar felnőtt bajnoki, egy Magyar Kupa és egy magyar U19-es válogatott összecsapásra. Az öt, sűrűn teleírt oldal végén ez állt: „Mind a gyanúsítások, mind a gyanúsítottak köre bővülhet.”

Korábban a fogadási csalássorozattal kapcsolatban a KNYF az NNI-vel közösen idén június 28-án hajtotta végre az eddigi legjelentősebb, összehangolt akcióját. Ezen a napon három volt, illetve aktív futballistát, valamint négy bírót vettek őrizetbe, illetve hallgattak ki gyanúsítottként, többrendbeli, bűnszervezetben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és vesztegetés bűntette miatt. „Az ügyészség és a rendőrség ekkor egyidejűleg 12 helyen tartott házkutatást, amelynek során számos bizonyítási eszköz, így okirat, elektronikus adathordozó mellett közel 100 millió forint értékű külföldi fizetőeszközt is lefoglaltak” – tájékoztatta a lapot Fazekas Géza, a KNYF szóvivője.

A szindikátus egy-egy mérkőzésnél a játékosok vagy a futballbírók manipulálására 40 és 85 ezer euró közötti összeget fordított. A bűnszervezet egy-egy mérkőzés sikeres manipulálása révén összesen 400–600 ezer euróval károsította meg az érintett fogadóirodákat – állapította meg a főügyészség. A bíróság döntése nyomán az edző egyébként már szabadlábon védekezhet az ellene felhozott vádakkal szemben. A hatóságok az edzőt kötelességszegéssel elkövetett üzletszerű vesztegetés bűntettével, négyezer euró bundapénz átvételével gyanúsítják.

Európát beterítette a fogadási csalások lavinája. Az összekötők sohasem találkoznak futballkörnyezetben a csaló játékosokkal. Éjszakai bárok, szállodák, éttermek adnak helyt a megbeszéléseknek. A 2000-es évek elején Európa-szerte szelvénnyel, a fogadóirodákban tették meg tétjeiket a csalók, de csak nagyon ritkán személyesen. Az internetes forma elterjedésével egyfelől még inkább anonimmá válhatott a fogadás, ugyanakkor a lebukás veszélyét növelte, hogy itt azonosítót, valamint a nyeremények kifizetéséhez bankszámlaszámot is meg kell adni. Éppen ezért az ismertté vált csalások jó része – ezt a magyar nyomozóhatóság is megerősítette a Figyelő számára – távol-keleti, zömében illegális fogadóirodákon keresztül zajlott.

„Előfordult az is, hogy a szervezők egyazon mérkőzéseket akár a világ több száz irodájában is megjátszották, így az egy helyen megtett összegek nem voltak kiugróak, összességében azonban több tízezer vagy több százezer euróra is rúghattak” – tájékoztatott egy informátor, hozzátéve: egyetlen fogadási napon, csupán 3–4 magyar mérkőzés megvételével is sok tízmillió forintos haszonra lehetett szert tenni. Világméretekben pedig több tízmilliárd eurós ügyről van szó.

A csalássorozat hazai szálainak felgöngyölítéséhez az első lökést a bochumi ügyészség iratai adták meg, azok több magyar vonatkozású ügyet is tartalmaztak. Ezt követően indult meg a felderítő munka, amelynek során állítólag titkosszolgálati módszereket is bevetettek a hatóságok. Mindemellett a magyar hatóságok több országgal közvetlenül is együttműködnek a szálak felgöngyölítésében, a rendőrség így első kézből értesül arról, ha valahol gyanús fogadások történtek. Az eddig kipattant magyar ügyek csupán a jéghegy csúcsát jelentik - írja az újság csütörtöki száma.