Továbbra sincs arra utaló információ, hogy Magyarországra is került volna a Csehországban mérgezést okozó, metil-alkoholt tartalmazó szeszesitalokból, ám a helyzet tisztázásáig az esetlegesen érintett termékek forgalmazását és fogyasztását sem javasolja a hivatal. A Nébih szerint a jelenlegi tisztázatlan helyzet, a nyomon követés lehetetlensége a vállalkozások számára élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent. Ugyanakkor felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy a cseh egészségügyi minisztérium által közzétett listán szereplő termékeket jelentsék be és a hatóság intézkedéséig a termékeket ne forgalmazzák, mivel azok nem tekinthetők biztonságosnak. Amennyiben egy-egy termékkel kapcsolatban a kereskedőkben gyanú merül fel, úgy a minták laboratóriumi vizsgálatát is elvégeztethetik a hivatallal.
Ugyancsak támogatja a Nébih kemény döntését az Országos Kereskedelmi Szövetség is, amely azt javasolja, ha bárkiben a legkisebb gyanú, vagy kétség is felmerül, akkor köteles az adott árut a polcról levenni, méghozzá a vevők védelme érdekében.
A mai napig nincs meg a mérgező alapanyag
A szeptember elején kezdődött metil-alkohol-mérgezésesben eddig 23 haltak meg és mintegy negyven embert kezelnek mérgezéssel kórházban. Az áldozatok közül többen megvakultak, de pontos adatot erről eddig nem hoztak nyilvánosságra. Az üggyel kapcsolatban a cseh rendőrség 29 embert vett őrizetbe, közülük 13 ellen büntetőeljárás indult, de a súlyosan mérgező alkohol forrását egyelőre nem sikerült megtalálni.
Összeveszett a cseh miniszterelnök és a kormányfő a mérgezés kapcsán
Vaclav Klaus államfő azt mondta, hogy a 20 százaléknál magasabb alkoholtartalmú italok forgalmazásának teljes tiltása értelmetlen, egyszerű és erőfitogtató megoldása a mérgező alkohol következtében felmerült problémának. A cseh miniszterelnök azonnal reagált az államfői kritikára és azt válaszolta, hogy indokolt, szükséges és elkerülhetetlen lépésről volt szó. Ugyanakkor Petr Necas elismerte, hogy a szesztilalom hosszabb távon nem tartható fenn, mert bizonyos gazdasági szereplőknek súlyos károkat okoz, és az adókiesés az államkasszát is kedvezőtlenül érinti.
Kaja Kallas szerint Oroszország széles körű rosszindulatú kibertevékenységet folytat, ami egyre súlyosabban érinti az EU tagállamait. 
