8p
Hiába javult a lakások minősége Magyarországon, az épületfelújítások ellenére a lakók jelentős része továbbra is elégedetlen a körülményeivel. Sokan már három éven belül költöznének, de leginkább az önállósodni kívánó fiatalok mozdulnának végre. Kérdés, hogy lesz-e hova, bár a statisztika szerint 560 ezer lakás áll üresen Magyarországon.
Eladó használt lakás a főváros V. kerületében. Forrás: MTVA, Jászai Csaba

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015 őszén felmérést végzett „Miben élünk?” címmel a magyarországi lakásviszonyok feltárása érdekében.

Az eredményeket a Privátbankárral is közöltrék. a reprezentatív felmérés alapján hazánkban 2,7 millió lakóépületben összesen 4,4 millió lakás található, ezek 12,7 százaléka (560 ezer) üresen áll. Az otthonok átlagos alapterülete 80 m2, fenntartásuk havi költsége átlagosan 40 ezer forint. A lakások mintegy 7 százaléka túlzsúfolt.

A felmérés idején a lakások 9 százalékában laktak bérlők, többségük magánlakást bérelt. Folyamatosan csökken a nem elfogadható minőségű lakások aránya. Az elmúlt tíz évben elvégzett épületfelújítások ellenére a lakások kevesebb mint 40 százalékában voltak a lakók maradéktalanul elégedettek az épület minőségével. A felmérés idején a háztartások 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy három éven belül szeretne lakást változtatni. Többségük önállósodni kívánó fiatal, sokan pedig családi házba szeretnének költözni.

Az összeírásra 2015 október–novemberében (a 2015. végi lakáspolitikai intézkedések bejelentése előtt) került sor, így az eredményekben az azóta bekövetkezett változások hatása még nem jelenik meg. Az összeírást a KSH több mint 300 kérdező közreműködésével, 516 településen hajtotta végre. Összesen 9800 háztartásban zajlott interjú, a felmérés emellett 1600 üres lakás elérhető adatait is rögzítette.

Papíron rengeteg az üres lakás

A kutatás szerint az üres lakások aránya (amely az 1980-as évekig az 5 százalékot sem érte el) a rendszerváltás óta folyamatosan nő: 2001-ben 9,2, 2011-ben 10,9% volt, 2015-re pedig 12,7 százalékra emelkedett, ezáltal a nem lakott lakások száma ma már mintegy 560 ezer. Ezek közel fele 5000 főnél kisebb népességű településen található, ahol a hasznosulás legfőbb akadálya a lakáspiaci kereslet hiánya.

Forrás: KSH

Ugyanakkor a lakások hasznosítását a magánbérleti piac kockázatai is korlátozzák, sokan emiatt inkább nem adják ki átmenetileg megüresedő lakásukat. Az üres lakások aránya Budapesten és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, nem éri el a 7 százalékot. Ugyancsak az országos átlag alatti a mutató Közép-Dunántúlon. Az ország többi régiójában 15 százalék fölötti, Észak-Magyarországon pedig 18 százalékot is meghaladó az üres lakások aránya.

Hosszú idő után először kissé csökkent a tulajdonosi lakáshasználat, a 2011. évi népszámlálás idején mért 92 százalékos arány 2015-re 89 százalékra mérséklődött. A változás a magánbérletek terjedésének tudható be, amelyek aránya országos átlagban elérte a 6, Budapesten pedig meghaladta a 10 százalékot.

Egyre jobb körülmények között - de mi lesz a községekkel?

A nem elfogadható minőségű lakások aránya 2003 óta 15-ről 8 százalékra csökkent. E kategória lakásainak száma 320 ezerre becsülhető, csaknem felük községekben van, lakóik között nagyobb arányban fordulnak alacsony státusú, illetve többgyermekes családok. Ezzel szemben 140 ezerrel, 440 ezerre nőtt a lakásminőségi hierarchia csúcsát képviselő dupla komfortos – két vagy annál több fürdőszobás – lakások száma (2003 és 2015 között 8 százalékról 12 százalékra).

Forrás: KSH

2003-ban 78, 2015-ben 80 m2 volt a lakott lakások átlagos alapterülete. Az épülettípusokra jellemző lakásméret az egylakásos épületekben nőtt, a többlakásos épületekben azonban csökkent, aminek a 2003 óta épült társasházi lakások kisebb mérete az oka.

Amit igazán fel kell újítani

Az elmúlt tíz évben a túlzsúfolt és az elfogadható nagyságú lakások aránya kisebb lett, és miközben a megfelelő nagyságúak aránya változatlan maradt, a tágas lakásoké 21-ről 28 százalékra nőtt. A lakások mintegy 7 százaléka, az önkormányzati lakások több mint egynegyede (27%), a nagycsaládosok lakásainak 38 százaléka túlzsúfolt. A háztartások legalacsonyabb jövedelmű 10 százalékában a családok egyharmada él szűkös lakásban.

2015-ben a lakások kevesebb mint 40 százalékában voltak a lakók maradéktalanul elégedettek az épület minőségével, ez az arány 2003-ban 56 százalék volt. A legtöbb válaszadó az épületek állagával és hőszigetelésével (38%) kapcsolatos problémát fogalmazott meg, sokan tartották szükségesnek a nyílászárók cseréjét (32%), a fűtés korszerűsítését (11%), illetve a kéménycserét (7%) is.

A 2005 óta eltelt tíz évben elvégzett felújítások között a nyílászárók cseréje mintegy 690 ezer lakóépület 1,2 millió lakását érintette. A falak tatarozása, illetve külső hőszigetelése 520 ezer lakóépületen készült el, ezekben 980 ezer lakás van. A felújítások által érintett lakások több mint fele családi házakban, 29 százaléka lakótelepeken található.

A lakótelep-felújítási programok eredményeként 2015-ben már a lakótelepi lakások 36 százaléka felújított épületben volt. A két felmérés között eltelt időszakban lakásán belül nagyobb lélegzetű felújítást, korszerűsítést a háztartások egyharmada végzett. Gyakori volt a fűtő- és a vízmelegítő készülékek (12, illetve 11%), a villanyvezetékek (11%), továbbá a vízvezeték vagy a csatorna cseréje (10%). 2005 óta 430 ezer lakásban, az összes lakott lakás 11 százalékában végeztek bővítést, átalakítást.

Forrás: KSH

Az átalakítások által az érintett lakások alapterülete összesen 2,2 millió m2-rel nőtt, ez egytizede az ugyanezen időszakban újonnan épült lakások összes alapterületének. A meglévő lakásokban végzett pótlólagos beruházások nagyságrendje tehát az újlakás-beruházásokéhoz viszonyítva sem elhanyagolható. A háztartások a jövőben is számos épület- és lakásfelújítást terveznek, közöttük vezető helyet foglal el a nyílászárócsere (350 ezer háztartás), a külső szigetelés és a homlokzattatarozás. Összesen mintegy 140 ezer háztartás tervez a következő három éven belül teljes lakásfelújítást.

A lakók beszámolói alapján legalább 36 ezerre becsülhető a pályázati támogatással felújított lakóépületek száma. Az elmúlt évek épületfelújítási pályázati programjai a nagy lakóépületekre koncentráltak, így ezek a támogatások ennél sokkal több háztartáshoz jutottak el, számuk minimálisan 330 ezerre becsülhető.

Éljen a rezsicsökkentés?

Egy átlagos lakás fenntartásának havi költsége 2015-ben 40 ezer forint volt. A lakásfenntartás a háztartások jövedelmének átlagosan 22 százalékát tette ki, ez az arány 2003-ban ugyanennyi volt, 2010-re 25% fölé emelkedett, ekkor volt a legmagasabb, majd az elmúlt évek rezsicsökkentéseinek hatására folyamatosan mérséklődött.

Budapesten egy átlagos lakás havi fenntartása 6 ezer forinttal kerül többe, mint a községekben vagy a városokban. A parasztházak, tanyák havi rezsije átlagosan 29 ezer, a lakótelepi lakásoké 39 ezer, a többszintes családi házaké 49 ezer forint. 2003 óta 22-ről 32 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik nem érzik megterhelőnek ezeket a kiadásokat. Összességében 78-ról 68 százalékra csökkent az aránya azoknak, akiknek ez nagy megterhelést jelent.

Forrás: KSH

2000 óta 690 ezer háztartás vett fel összesen 760 ezer nagyobb összegű (1 millió forintot meghaladó) lakáscélú hitelt. A hitelek közel felét lakásvásárlásra fordították, 220 ezret lakásfelújításra, korszerűsítésre, 60 ezret lakásépítésre vettek fel. Egy lakáscélú hitel összege átlagosan 5,1 millió forint volt.

A szerelem a legfőbb indok a költözésre

A 2015-öt megelőző évtizedben költözött be mai lakásába a háztartások egyharmada. A költözések száma éves átlagban 190 ezerre becsülhető. A lakást változtatók 49 százaléka új vagy használt lakást vásárolt, 6 százalékuk új lakást épített. Lakást bérelt a költözők több mint egynegyede.

A költözések nagy többsége továbbra is településen belül történik, ugyanakkor a más településre költözők aránya a 2003-ban mért 22-ről 27 százalékra emelkedett. A lakást változtatók többsége valamilyen személyes, családi ok miatt költözik. A házasságkötés és az élettársi kapcsolat létesítése mindig vezető költözési indok volt, de mára az is általánossá vált, hogy a fiatal felnőttek már ezt megelőzően önállóvá válnak. Új jelenség továbbá, hogy 2008 után a munkalehetőségek miatti költözés is gyakoribbá vált.

A háztartások 13 százaléka, mintegy 500 ezer háztartás elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik lakásában, vagy azon a környéken. 2003-ban az elégedetlen háztartások száma ennek kétszerese, több mint 1 millió volt. Miközben a lakással elégedetlenek száma csökkent, a lakásuk állapotát kifogásoló háztartásoké nőtt, utóbbi aránya 27 százalékra a 2003-as 16 százalékról.

Forrás: KSH

Költözne a fiatal, de hova?

A közeljövőben költözést tervezők legnagyobb csoportját az önállósodásra vágyó fiatalok adják. Azok, akik a meglévő lakásukkal elégedetlenek és emiatt költöznének, főként családi házba vágynak, de sok az olyan háztartás is, amely nagyobb vagy jobb állapotú lakást szeretne.

Az összes háztartás 12 százaléka számolt be arról, hogy van lakáscélú megtakarítása. Ezeknek a megtakarításoknak jelentős részét a már meglévő lakásokra tervezik fordítani. A megtakarítások közel egynegyedét szánják másik lakás megszerzésére, de számottevő azok aránya is, akik gyermeküket kívánják ilyen formában támogatni. A legmagasabb jövedelmi tizedben megközelítőleg minden negyedik családnak van lakáscélra szánt megtakarítása.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Ingatlan Debrecen mellett épít logisztikai csarnokot a belga WLP
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 17:05
Bérlő még nincs, saját kockázatra indították el a beruházást.
Ingatlan Mennyit ér az ingatlanom? Ki akar házat venni az akkuval elárasztott Gödön?
Mester Nándor | 2024. március 27. 18:32
Jön a harmadik akkugyár Gödre, de nem jönnek a vásárlók. Legalábbis semmi nem mutat arra, hogy megfordulna az a csökkenő tranzakciós trend, ami épp a Samsung odatelepülése, vagyis a 2010-es évek vége óta tart. Elfogytak az akkorra megépített új otthonok, újak alig jöttek helyükbe, viszont lassan, de folyamatosan növekszik a használt házak kínálata. Ez még nem menekülés, de vannak már olyanok, akik nem kérnek a környezetszennyezésből, ráadásul úgy érzik, ingatlanuk értéke is megsínyli ezt, így jobb most kiszállni – derül ki sorozatunk mostani részéből.
Ingatlan Mennyit ér az ingatlanom? Legalább hatszor annyit kóstál ma Orbán Viktor budai háza, mint amikor vette
Mester Nándor | 2024. március 20. 18:47
Örülhet a parlamenti patkóban a nulladik szektor 14-es számú székében ülő miniszterelnök. Nem maradt le a nagy lakásár-robbanásról. Feltételezzük, hogy történt korszerűsítés a fele részben még 2002-ben tulajdonába került és a budai elitnegyedben lévő ingatlanán, így az bizonyosan megtartotta értékét a környék átlagával. Ám minthogy erről az átalakításról vagy korszerűsítésről nincsenek hivatalos adatok, a pontosabb értékmeghatározáshoz segítségül hívtuk, hogy mi minden történt a közvetlen környék lakáspiacán az eltelt több mint két évtizedben.
Ingatlan Belvárosi lakásra vágynak a fiatalok
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 16:20
A lakást bérlők egyharmada harminc év alatti, akiknél az első számú preferencia a belvárosi élet. Ezzel szemben az életkor előrehaladtával többen választják az agglomerációt bérlés esetén is. A külföldi bérlők drágábban bérelnek.
Ingatlan Mennyit ér az ingatlanom? Ártott Orbán Viktor a debreceni lakásáraknak 
Mester Nándor | 2024. március 13. 18:48
Továbbra is erős hiány van Debrecenben a minőségi új lakásokból, de a felújított használtakból is. A beruházók az összes új otthonnak csak egyharmadát hirdették meg, s ha elkelnek, akkor mennek tovább a többivel. Az árak főleg a tavalyi országos gazdasági visszaesés miatt csökkentek kissé. Közvetlen kapcsolat nem mutatható ki az akkugyárak és az árak között, de azt tudni lehet, hogy sokan féltik a jövőjüket és ingatlanuk értékét miattuk, s ezért vagy az ipari parkoktól távol vagy más városban keresnek ingatlant – derül ki sorozatunk mostani részéből.
Ingatlan Irgalmatlan összeget meg lehet spórolni egy ügyes hitelkiváltással
Privátbankár.hu | 2024. március 13. 09:51
Érdemes megfontolni, hogy a tavalyi évben kötött, bőven tíz százalék feletti kamatozású lakáshiteleket átváltsuk mostani, alacsonyabb kamatozású hitelre. Ám van néhány apróság, amit érdemes figyelembe venni.
Ingatlan Mennyit ér az ingatlanom? Aranyárú családi házak Budán
Mester Nándor | 2024. március 6. 18:59
Nem lehetetlen jó állapotú családi házat kifogni Budán. De persze nem akárhol, a II. vagy a XII. kerületben sokkal kisebb az esély olyan használt házat elcsípni, ami a többség számára megfizethető árkategóriában van. A panelből vagy lerobbant pesti társasházból kertes házba vágyók inkább Óbuda külső részein vagy Budafokon nézhetnek körül. Már csak azért is, mert akár 20-25 százalékkal is olcsóbban juthatnak hozzá - derül ki sorozatunk mostani részéből.
Ingatlan Még ébredezik a régió ingatlanpiaca, de a bankok már hiteleznének
Privátbankár.hu | 2024. február 29. 15:14
Minden nagybefektető arra vár egész Európában, így a tágabb közép-európai térségben is, hogy tovább csökkenjenek az irányadó kamatlábak és folytatódjon a dezinfláció. Természetesen a kereslet számottevő növekedése is kell ahhoz, hogy újabb beruházások induljanak a kereskedelmi ingatlanpiacon, s mindezt persze hitelezni is kell. Mit mondanak minderről a bankok? - kérdezte a KPMG a főszereplőket. Jöjjenek a részletek!
Ingatlan Budapest belvárosa az ötödik legolcsóbb az EU-ban a lakáspiacon
Mester Nándor | 2024. február 29. 05:42
Átmenetinek bizonyult a 2022 közepétől 2023 tavaszáig tartó kisebb árcsökkenés az európai lakáspiacon. Tavaly nyártól sok uniós országban lelassult az olcsóbbodás, több államban stagnálásba váltott a trend, idén már több helyütt ismét elkezdtek felfelé kúszni az árak. Budapest a korábbi drágulás ellenére is az olcsóbb városok között van az EU-ban – derül ki a Privátbankár Európai Lakásmonitor februári összegzéséből.
Ingatlan Mennyit ér az ingatlanom? Most is a Covid alatt kialakult költsége van egy üzletnek a plázákban
Mester Nándor | 2024. február 28. 18:59
Stabilizálódtak az üzlethelyiségek összköltségei a bevásárlóközpontokban. A legjobb központokban szinte alig van kiadatlan ingatlan, de a bérlők egyelőre lanyha forgalomról számolnak be, ami hatással van az üzlethelyiségek értékére is - derül ki sorozatunk mostani részéből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG