Miközben Magyarországon az oktatásért, illetve annak részleges leépítése ellen tüntettek, megírtuk, mennyivel keresnek többet az országban a szellemi dolgozók a fizikaiaknál: majdnem a kétszeresét. Nem érdektelen, hogy hogy is néz ez ki az EU-ban, már csak azért sem, mert az egységes munkaerőpiachoz a hazai dolgozóknak is hozzáférésük van.
Magas szintű képzés, magas szintű fizetés
Az Eurostat adatbázisában sajnos csak egy 2010-es felmérés eredménye van, amely azonban nagyon tanulságos. A magasan – felsőfokon, „high level” – képzett munkaerő eszerint az EU 27 országának átlagában 70 százalékkal többet keresett, mint az „alacsony szintű oktatásból” (általános iskola) kikerültek. (Az EU egy hatfokozatú skálát használ a képzettség mérésére, amely valószínűleg nem pontosan feleltethető meg a nálunk középiskolának, felsőoktatásnak, általános iskolának nevezett kategóriáknak.)
|
| A bruttó órabérek mediánja (középértéke) a képzettség szerint, euróban, 2010 |
A felső szinten képzett, azaz felsőfokú tanulmányokat befejező dolgozók átlagos órabére 16,3 euró (mintegy 5000 forint) volt 2010-ben, a középfokú végzettségűek 11,3 eurót (3400 forintot), az alapszintű képzésben részesültek 9,6 eurót (2900 forintot) kerestek. Felsőfokú iskolával tehát még a középszintű végzettségűeknél is 44 százalékkal többet lehetett keresni. Aszerint nem tesznek különbséget, hogy fizikai dolgozó-e valaki, vagy szellemi, középiskola után nyilván vannak, akik fizikai munkát végeznek szakmunkásként, mások például adminisztratív állásba kerülnek.
Nem nálunk volt a legrosszabb a bér
Magyarországon ezek a számok 5,5, 3,2, illetve 2,5 euró voltak az Eurostat szerint, ami 1678, 976, illetve 763 forint a jelenlegi 305 forintos euróval számolva. Ez az EU-s átlagbérnek a felsőfokú végzettségűeknél harmada, a közép- és alapfokúnál pedig valamivel kisebb része, alig 30 százaléka. Ez eléggé kevésnek tűnik, hiszen már a cseheknél is mintegy 20-25 százalékkal magasabbak voltak a bérek, mint itt, a lengyeleknél pedig 5-10 százalékkal.
Ugyanakkor a jelentés is kiemeli, hogy a legalacsonyabb átlagórabéreket Bulgáriában, Romániában, Litvániában és Lettországban mérték. A legmagasabbakat Dániában, Írországban és Luxemburgban. (Az árszínvonalat itt most nem vizsgálták.)
A csúcsot a képzettség szintje közötti bérkülönbségekben Portugália tartotta, ott majdnem háromszor annyit kerestek a felsőfokon képzettek, mint az alapfokúak (16,3 euró kontra 4,1 euró óránként). Utána következik Németország és Románia, 2,5:1 körüli aránnyal.
Minél kevesebbet tanultál, annál könnyebben elszegényedhetsz
Az EU-ban az alacsony, alapfokú képzésben végzetteknek ötször akkora esélyük van arra, hogy alacsony jövedelmű keresők legyenek, mint a felsőfokú végzettségűeknek. Minél alacsonyabb szintű a képzés, annál nagyobb ennek az esélye. Alacsony jövedelmű keresőknek (low-wage earner) nevezik azokat, akik legfeljebb a közepes (medián) jövedelem kétharmadát keresik. Diplomával egyébként egyes helyeken szinte lehetetlen ebbe a kategóriába lecsúszni, Belgiumban vagy Luxemburgban a diplomásoknak csak kevesebb, mint egy százaléka járt így. Litvániában vagy Írországban, Lettországban pedig sokan, 12-14 százalékuk.
Nők, fiatalok, idősebbek veszélyben
Azt is megfigyelték, hogy az alacsony képzettségűek között magasabb azok aránya, akik nem állandó, hanem csak határozott időre szóló szerződéssel dolgoznak. Az alacsony jövedelműek között gyakoribbak voltak a 30 év alatti dolgozók is, még olyan fejlett országokban is, mint Hollandia vagy az Egyesült Királyság. De nagyobb volt az esélyük erre az 50 év felettieknek is. Valamint a nők körében is gyakoribb az alacsony jövedelem, mint a férfiaknál.
Sok közgazdász számára már közhely, de a hazai politikusok számára még úgy látszik, nem: a jövőbe történő legjobb befektetés a gyermekeink taníttatása.
A végeredmény hivatalossá vált.
