Hoffmann hájas, lúdtalpas és nem túl okos gyerekekről beszélt

A gyerekek hájasak, lúdtalpasak és nem túl okosak...

A korábban a felsőoktatási keretszámok szűkítését még helyeslő, de a témáról később letiltott oktatási államtitkár nincs jó véleménnyel a fiatalság szellemi képességeiről. “Az ember elborzad, hányan nem tudják, mi történt a trianoni országcsonkoláskor, miért beszélnek magyarul Székelyföldön, mi történt ’56-ban. Sőt, még egy magyar népdalt sem ismernek" - mondta az államtitkár a SzegedCafe élő, írásos tudósítása szerint.

A "féllábbal is Himaláját mászó" Hoffmann Rózsa háttérbe szorult

Hoffmann nincs jobb véleménnyel az ifjúság testi épségéről sem: "eddig hájas, lúdtalpas gyerekeket neveltek”, mondta. Ennek a mindennapi testnevelés órák bevezetésével azonban vége, a közoktatás megújul.

"A cél a megújulás, a felemelkedés, az oktatás minőségének javítása, a versenyképesség, a nemzeti középosztály megerősítése, az igazságosság, az egyenlőség és a gazdaságosság megteremtése" - mondta az államtitkár, aki szerint "alulképzett újságírók" korábban "csacsi kérdéseket tettek fel neki".

Mi lesz a fizetésekkel?

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal kapcsolatban (ez az intézmény vette át az államosított iskolákat) az államtitkár azt mondta, hogy nem lesz gond, ezek után a fizetések majd nem csúsznak, nem adódik abból bizonytalanság, hogy például életben tud-e maradni a fenntartó alapítvány vagy sem.

A korábban meghirdetett életpályamodellről már kevesebb szó és még kevesebb konkrétum hangzott el - program a költségvetési kiigazítás áldozata lett, Balog Zoltán erőforrás-miniszter azonban ígéretet tett rá, hogy amennyiben a büdzsé ezt engedi, ősszel elindítják a programot. Ennek egyik hangsúlyos eleme a pedagógusi fizetések megemelése.

Az állam el van adósodva, de a diákhitel jó dolog

“Szeretném elmondani százezredszer, tandíjról szó sincs: az önköltség nem tandíj, hiszen ezt nem saját zsebből kell kifizetni, hanem diákhitelből. Ha tandíj lenne, addig el se lehetne kezdeni a tanulmányokat, amíg ki nem fizetik. A Diákhitel 2-t nem a hallgató, hanem egyből az egyetem kapná. A Diákhitel I. is nagy siker volt" - mondta az államtitkár, aki hetek óta nem szólalt meg a felsőoktatás ügyében.

Hoffmann szerint az állam súlyosan el van adósodva, azért annak az 55 ezer hallgatónak, akinek tanulmányait az állam fizeti, "valamit vissza kell adnia" - mondta a hallgatói szerződésekre utalva, ami szerinte erkölcsi kérdés. Hoffmann szerint az, hogy valaki külföldre megy a tanulmányai után, egyéni érdek, "de a közösségnek más az érdeke".

Kidolgozták a köznevelési és a felsőoktatási törvényeket, amelyben kijelölték a főbb irányvonalakat. Az államtitkár szerint a változásokat riasztó jelek indokolták: a munkaerőpiac csak a végzett diákok harmadát tudta alkalmazni, sokuknak rossz a munkához való hozzáállása, vagy épp nem volt elég a szakmai tudása, de azt is felhozta, hogy a mérnöki karon korrepetálást kellett tartani, mert nem ismerték a Pitagorasz-tételt - írja a szegedi beszámoló.