Veszélyes dimenzióba léptünk
A Jutarnji List arról számolt be, hogy a magyar kormány lépésével - miszerint felkérte a magyar olajtársaság menedzsmentjét a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére - a több éve tartó vita egy új, veszélyesebb dimenziót kapott. Ezzel egyértelművé vált, hogy egy igazságszolgáltatási ügyből mára drámai és veszélyes államközi vita lett - írta a Jutarnji List.
A lap szerint ebben a bonyolult helyzetben, amelyben a felek egymásra mutogatnak, az lehet az egyetlen megoldás, ha a két ország igazságszolgáltatási szervei együtt próbálnának megoldást találni, és ha szükséges, akkor az EU segítségét és közbenjárását is kérik. Lehetőleg minél hamarabb - fogalmazott a Jutarnji List -, mert már eddig is elég kárt okoztak az INA-nak, az ellentétek és vitás ügyek miatt ugyanis nem lehet dolgozni.
3 milliárd euró? Annyi nincs
|
A szakszervezetek nem sírnának a Mol után Az INA horvát olajvállalatnál működő szakszervezetek szerint a dolgozók örülnének, ha a magyar kormány által kilátásba helyezett részvényeladást olyan módon oldanák meg, hogy a horvát állam ismét többségi tulajdonos legyen, és többségi joga legyen a cég irányításában. Részletek >> |
Egyébként a Jutarnji List arra a megállapításra jutott, hogy sem a magyar, sem a horvát félnek nem felelne meg az INA részvényeinek eladása egy olyan pillanatban, amikor a piac az egész világon nehéz helyzetben van.
Horvátországnak nincs 3 milliárd eurója, hogy megvásárolja a Mol részesedését, azokat csak valamelyik orosz vállalat vásárolhatná meg, ami a horvát fél helyzetét csak tovább gyengítené. Nem csak azért, mert az oroszok a vezetői jogokat is megörökölnék - és amelyekről a vásárlást követően már nem lehetne egyezkedni az új tulajdonossal -, hanem azért is, mert az oroszok teljesen a saját érdekeiknek rendelnék alá a vállalatot, ami a horvát stratégiai érdekekkel teljesen ellentétes - zárult a Jutarnji List cikke.
A horvát szakértők megosztottak
Megoszlik a horvát gazdasági szakértők véleménye arról a lehetőségről, hogy a Mol eladhatja a tulajdonában lévő INA-részvényeket, mert egyesek szerint gazdasági, mások szerint viszont politikai a magyar kormány lépése.
Davor Stern gazdasági szakember, aki korábban az INA vezérigazgatója és Horvátország gazdasági minisztere is volt, azt mondta, hogy a magyar kormány lépése - miszerint felkérte a magyar olajtársaság menedzsmentjét a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére - várható volt.
"Ez várható lépés volt, amire a magyar kormánynak inkább gazdasági, mint politikai okai voltak" - nyilatkozta Stern a Hina horvát hírügynökségnek. Szerinte a részvényesek többsége hasonló helyzetben ugyanilyen döntést hozna, mert a portfólió értékét és lehetőségeit is szem előtt kell tartani. Arra a kérdésre, miszerint várható-e, hogy a Mol valóban eladja az INA-részvényeket, Stern azt válaszolta, hogy ez reális lehet, amennyiben a potenciális vásárlók érdeklődést mutatnak.
A Mol törvényesen jutott pozícióba
Ljubo Jurcic, a horvát közgazdászok egyesületének elnöke szerint viszont a magyar kormány részéről politikai lépésről van szó, aminek számos káros következménye lehet Horvátországra nézve. Jurcic szerint ez azt a negatív üzenetet közvetíti a befektetők számára, hogy Horvátország még a saját nemzetközi előírásaihoz sem tartja magát, és ez politikai, illetve diplomáciai botránnyá nőhet.
Emellett ezt éppen egy szomszédos, baráti ország közvetíti, amely ugyanahhoz a nemzetközi biztonsági és politikai erőhöz tartozik, mint Horvátország. Jurcic az Al-Dzsazíra televízió balkáni csatornájának nyilatkozva kiemelte, hogy a Mol törvényes úton jutott az INA-ban lévő tulajdonrészéhez, ezt követően pedig a részvényesek egymás között szervezték meg a vezetői összetételt. Amennyiben eközben bűncselekményt követtek el, például megvesztegetést, akkor azért mindig az adott felelős személy vonható felelősségre, nem a cég - tette hozzá Jurcic.
Más a szokás?
Mirko Zelic akadémikus, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia tagja úgy véli, hibás lépés volt, hogy a Mol saját emberét nevezte ki az INA élére. "A magyarok ezzel maguk alatt vágták a fát. Ez nem megszokott az olajiparban, mert a vállalatok többsége, amikor megvásárol egy gyárat, helyi menedzsmentet nevez ki" - magyarázta Zelic. A szakember példaként a bankokat említette, amelyek 90 százalékban külföldi tulajdonban vannak, a vezetőség mégis horvát.
Szeptemberben arról is voltak találgatások, hogy a horvát kormány eladhatja saját részesedését az INA-ban. A Bloomberg gazdasági hírügynökség akkor arról számolt be, hogy a horvát kormány tárgyalásokat folytat a Rosznyeft orosz olajipari vállalattal az INA feletti ellenőrzés ügyében a magyar Mollal fennálló konfliktus feloldására. Zágráb azonban tagadta ezeket a híreket.
A Mol 49,1 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az INA horvát olajvállalatban, a részvények 44,8 százalékát pedig a horvát állam birtokolja.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
