Recseg-ropog a hagyományos pénzügyi világ alapja. Az évek óta mindent felforgató technológiai átalakulás és az ezekkel járó megoldások és fogyasztói igények változása alaposan feladta a leckét a tradicionális szolgáltatóknak. Bár az utóbbi egy-két évben úgy tűnik, hogy a jövő legmeghatározóbb szereplői ezen a téren is a nagy techcégek lesznek, a meccs még nincs lejátszva. Későn ébredve, lemaradva, de komoly erőfeszítésekkel folyik a bankok és más pénzügyi mamutok útkeresése. Vagy az innovatív kis startupokkal karöltve, vagy egymás mellett, esetleg egymás versenytársaiként, a célba viszont nem érhet be mindenki.
Megoldandó kérdés viszont bőven akad a pénzügyek terén: mire lesz jó végül a blockchain? Tényleg egyszerűbb lesz az életünk a kripovalutákkal? Hogyan fogunk egyáltalán a jövőben fizetni? A mesterséges intelligencia mindent megváltoztat? Mit kezdhetnek a bankok a temérdek felhasználói adattal, hogy végül jobbak legyenek a szolgáltatások?
Erre a néhány kérdésre és még sok minden másra próbálnak meg valamilyen működőképest választ adni a fintech nemzetközi szereplői Amszterdamban a legnagyobb pénzügytechnológiai dzsemborin, a Money 20/20 konferenciáján több tucat keynote-előadás és panelbeszélgetés során hétfőtől szerdáig.
A Mastercard támogatásával a Privátbankár is kint van Európa legnagyobb fintech rendezvényén, nézzük, melyek voltak az első nap legfontosabb gondolatai:
Minden techcég követheti a Woz útmutatását
A Money20/20 legnagyobb kaliberű előadója nem más, mint az Apple legendás társalapítója Steve „The Woz” Wozniak. Steve Jobs társa a keynote-beszélgetése során elmondta, semmit sem csinálna másképp, ha most alapították volna az Apple-t. Szerinte Steve Jobs „nem volt a számítógépek fenegyerek, de tökéletesen értette az embereket”, utalva ezzel arra, hogy Steve Jobs volt az első, aki a robosztus, bonyolultnak mondott számítógépeket felhasználóbaráttá tette először a Mac-ekkel, majd később az iPhoneokkal. Ez az, amit szerinte a pénzügyi cégeknek is meg kell tanulniuk, hogy a cél mindig az elégedett felhasználó.
Wozniak határozottan kiállt a bitcoin létjogosultsága mellet. Szerinte Jack Dorsley-nak, a Twitter és a Square mobilfizetéssel foglalkozó cég vezetőjének igaza van abban, hogy 10 éven belül mindenért kriptovalutával fogunk fizetni. Wozniak szerint kiderülhet persze, hogy az egész csak egy lufi, de jelenleg úgy látja, hogy a bitcoin és a blockchain is egy nagy lehetőség, Wozniak szerint a bitcoin közelebb áll a természet által meghatározott folyamatokhoz, mint az ember által meghatározottakhoz, márpedig ő az előbbit szereti jobban. Igaz, más, amit mond és más, amit tesz a legendás Apple-alapító, mivel egy februári lopás miatt eladta az összes bitcoinját, de kisebb kitettsége a hírek szerint van még például Ethereumban,
A másik nagy reménnyel kecsegtető technológia szerinte a mesterséges intelligencia, ami mára eljutott arra a szintre, hogy emberi beavatkozás nélkül képes kijavítani a saját hibáit, így tanulva az esetekből. Wozinak úgy véli, hogy a gépi tanulással a mesterséges intelligencia felismeri majd azt is (jobban és gyorsabban, mint az ember), hogy mi etikus és mi nem az. Az AI szerinte olyanná válik, mint egy tanár és egy jó barát keveréke.
Ugyanakkor arra hívta fel az innovatív startupok figyelmét, hogy a fair bánásmódot, az egyenlőséget és az igazságot mindig érdemes megpróbálni elérni, hiszen csak így lehet kiemelkedő terméket letenni az asztalra. Woz szerint a szabályozó nem akkor kezd el szabályozni egy piacot, amikor az létrejön, hanem akkor, amikor egy cég monopolizálja a tudását.
Fizetési technológiák – Európával senki sem foglalkozik
Nincs értelmes az öreg kontinensre fejleszteni, sőt, lassan már Amerika sem lesz érdekes – véli Laurent le Moal, az egyik legnagyobb fizetési szolgáltató, a PayU ügyvezető igazgatója. Le Moal szerint egyszerűen óriási lemaradásban van a Nyugat Ázsiához képest, ahol nagyon gyorsan beépült a mobilfizetés, a digitális fizetés a mindennapokba, ráadásul a piaci is sokkal nagyobb. Így, aki szeretne gyorsan haladni, az már inkább Ázsiában kezdi el bevezetni a termékét.
A Visa nagy európai leállásával kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy esetleg vissza kellene térnie mindenkinek a jól bevált készpénzhez. Bob van Dijk, a Naspers CEO-ja szerint viszont ez nagyon drága dolog, ráadásul a készpénz a korrupció melegágya, így aki le akar számolni vele, annak csak a digitális fizetési megoldások nyújthatnak lehetőséget.
|
Új fizetési szolgáltatásban Európa jövője? Ugyanakkor, ha minden igaz, hamarosan érkezik a hangalapú fizetési megoldás is. A párbeszéd-alapú vásárlás során a felhasználó a hangjával, vagy egy chat-felület segítségével választ és fizet. Az Európai Unióban minden ötödik válaszadó vásárolt már szöveg - vagy hangasszisztens segítségével (21% vásárolt, 16% fizetett, 7% banki szolgáltatást használt), míg az amerikai fogyasztók 87 százaléka tudatában van annak, hogy vásárlásai során hang- és szövegkezelő felülettel kommunikál, 66 százalékuk pedig már használt ilyen szolgáltatásokat korábban. |
Foltozgatással nem bírunk ki még 10 évet
Itt az ideje végre komolyan venni az új fogyasztói igényeket, azt, hogy új világ van – véli a hagyományos bankokat erősen ostorozó Chris Skinner, fintech szakértő. Szerinte sem a bankok, sem a kártyatársaságok nem értették meg, hogy már nem elég az évtizedek óta futó core rendszerüket toldozni-foltozni. Az új versenyzők, mint például az AliBaba az AliPay-jel sokkal több ügyletet bonyolítanak sokkal gyorsabban. Skinner szerint cserére van szükség, olyan rendszerek implementálására, amelyek kiszolgálják az új igényeket. Érdekes adalék, hogy a teremben ülő pénzügyi szakértők 70 százaléka vélekedett úgy, hogy a bankok csak részben értették meg mind a mai napig, hogy mi az a nyitott bankolás, azaz open banking.
Az új rendszerek elindítására két nagyszerű esettanulmányt is megismerhettek a nézők: a Credit Suisse (CS) váltását és magyar OTP Bank folyamatban lévő átültetését.
A CS projektvezetője, Andreas Hahn szerint nem kell semmi meglepő ahhoz, hogy egy évek óta futó alaprendszert lecseréljenek egy újra. Mindössze arra van szükség, aminek minden cégben meg kellene lennie:
- határozott irányok a vezetőségtől (esetleg a szabályozótól, ahogy azt az OTP esetében látjuk majd)
- pontos célok arra vonatkozóan, hogy mit akarunk elérni
- a bonyolult feladatok lebontása kisebbre, majd újraskálázni ezeket
- átlagon felüli projektmenedzsment
- a megfelelő munkatársak kiválasztása
Ha mindezek megvannak, a gyakorlati átültetéssel már sokkal kevesebb probléma lesz – véli Hahn.
Az OTP-nél a digitalizálás kezdetben olyan volt, mint a tiniknél a szex: mindenki beszél róla, de még soha senki sem csinálta – véli Böle Ferenc IT vezető, aki azt is elmondta, hogy igenis van értelme egy jól összerakott régi rendszert foltozgatni, miközben az újjal készülünk.
Böle Ferenc szerint nagy segítség volt az OTP Bank digitalizációjában az is, hogy a jegybank kötelezővé tette az azonnali fizetési rendszerre történő átállást 2019-ben, így kénytelenek voltak a banknál ennek megfelelően olyan fejlesztési döntéseket hozni, amelyek kicsit több kockázattal jártak, de hosszú távon megtérülnek.
A cikk megjelenését a Mastercard támogatta
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
