A tranzakciós díjakat, a külön jövedelemadót, illetve a közművezetékek után fizetendő adót az energiaszolgáltatók a termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatják be - egyebek mellett ez is szerepel abban a törvényjavaslatban, amelyet a nemzeti fejlesztési miniszter nyújtott be a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény módosításáról.
| Néhány napja a Privátbankár is beszámolt a Napi Gazdaság értesüléséről, amely szerint első fokon pert nyertek a gázszolgáltatók az energiahivatallal szemben. |
A törvényjavaslat szerint, ha a Magyar Energia Hivatalnak a rendszerhasználati vagy a csatlakozási díjakat megállapító határozatát bírósági felülvizsgálat eredményeként hatályon kívül kell helyezni, akkor a most érvényes határozat a hivatal új határozatának jogerőre emelkedése után helyezhető hatályon kívül. Ezt a folyamatban lévő elsőfokú bírósági és felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell.
A most benyújtott törvénymódosítás indoklása szerint sok jogalkalmazói kérdés merült fel a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban, a törvényjavaslat ezeket a rendelkezéseket kívánja pontosítani. A javaslat a jelenleg hatályos szabályozás kiegészítésével azt teszi egyértelművé, hogy az ágazati különadókon túl egyes egyéb, az energetikai szektort érintő adók sem háríthatók át a fogyasztókra, ezzel is csökkentve a lakosságot terhelő energetikai költségeket. A javaslatról már kedden szavazhatnak.
Új hivatalt hoznak létre
A törvényjavaslat szerint átalakul a Magyar Energia Hivatal, és az eddigi kormányhivatal helyett önálló szervet hoznak létre Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal néven.
A hivatal látja el egyrészről a Magyar Energia Hivatal feladatkörébe tartozó vezetékes energiaellátási (földgáz, villamos energia és távhő) és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben működési szabályozást, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjszabályozás előkészítő feladatait.
A hivatal központi költségvetési szerv lesz, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki, és az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető.
Az indoklás szerint a hivatal létrehozásával megvalósul a rendezett, átlátható szervezeti és hatásköri keretekben működő, a közjót szolgáló, erős és egységes piacszabályozó állami szerepvállalás. A hivatal jogállásának szabályozásáról az Alaptörvény 23. cikkének megfelelően sarkalatos törvényt kell alkotni.
Törökország leállította az áruforgalmat Izraellel csütörtökön a gázai övezetben folyó harcokra hivatkozva. 
