A Mol bejelentette, hogy a luxemburgi tőzsdére bevezetett lejárat nélküli Magnolia-kötvényekre – amelyek bizonyos feltételekkel átválthatók Mol-részvényekre – az Emona Investment Kft., a Mol egyik érdekeltsége készpénzes vételi ajánlatot tett. A sorozat össznévértéke 610 millió euró, ebből azonban csak 244 millió eurónyit vásárolnak fel maximum, azaz az összmennyiség 40 százalékát, a névérték legalább 83 százalékán.
A piaci ár felett kicsivel
A luxemburgi tőzsde honlapja szerint a papírok utolsó árfolyama 81,3 százalék volt szeptember 5-én. Az utolsó egy év minimuma 72,125, maximuma 83,5 százalék, ennek alapján úgy tűnik, az ár viszonylag kedvező. Az évi négy százalékos kamatot fizető, lejárat nélküli papírok hozama így is mintegy 4,8 százalék lehet éves szinten a felkínált vételáron.
Ez a jelenlegi alacsony nemzetközi eurókamatok mellett nem túl rossz. Összehasonlításképpen, a 2020-ban lejáró magyar devizás állampapír hozama a frankfurti tőzsde rendszere szerint legutóbb 4,9 százalék volt.
Offshore és emelkedő kamat
A kibocsátó, 2006-ban a Csatorna-szigeteken, a jerseyi jog szerint 2 font alaptőkével megalapított (offshore) Magnolia Trust kötvényeinek névértéke 100 ezer euró (mintegy 30 millió forint) darabonként, ebből is látszik, hogy intézményi befektetőknek bocsátották ki. Ennek ellenére hazai befektetési alapok, vagyonosabb magánszemélyek körében is kedveltté vált, mivel kondíciói hosszú távon még előnyösebbek.
|
| (Fotó: Mol.hu) |
Információink szerint ha a papírokat nem hívják vissza 2016-ban, akkor a kamat a 3 hónapos Euribor + 5,5 százalékpontra emelkedik. Bár jelenleg ez a mutató csak 0,224 százalék évente, még ha nullára esne, akkor is növekedne a kötvény kamata. Nagyon valószínű, hogy olcsóbban tud majd forráshoz jutni a Mol, mint a kötvények hozama (a kamat emelkedése után), ezért megéri neki olcsón felvásárolni vagy esetleg visszahívni.
Csányi is jól bevásárolt
A kötvényt legkésőbb 2016-ban – sőt elvileg már most is – részvényekre is át lehet váltani. Ezt azonban jelenleg távolról sem érdemes megtenni, mert ekkor egy százezer eurós címletű kötvény tulajdonosai 984 Mol-részvényt kapnak, ami csak 16 millió forint körül van, egy kötvény tőzsdei ára pedig nagyjából 25 millió forint. Ha viszont visszahívják a papírt, akkor a névértékét ki kell fizetni érte. Ekkor a tulajdonosok megnyerik a 81-83 százalékos piaci ár és a névérték különbözetét.
Nem véletlenül vásároltak korábbi években a Mol-vezetők is szorgalmasan a papírból – hasonlóan ahhoz, ahogy Csányi Sándor OTP-elnök is sok OTP-devizakötvénnyel rendelkezik. Csányi egyébként Magnoliákat is vett rendesen, most júniusban 75 darabot 80 százalék körüli áron, ami nagyjából 1,8 milliárd forint volt.
Kisbefektetőknél is van belőle
Korábbi években, például 2011 végén-2012 elején, amikor Magyarország kockázatát magasabbnak értékelték és a kamatok, hozamok feljebb voltak, a névérték 60 százaléka körül vagy még lejjebb, lényegében féláron is lehetett ilyen papírokat kapni.
A magas darabonkénti névértékek és a kedvező piaci árfolyamok miatt több befektetési alap is indult, általában „deviza vállalati kötvény alap” megnevezéssel, amely a hasonló Mol-, OTP-, Richter-kötvények tartására szakosodott. Így közvetve hazai kisbefektetők is kedvezményezettjei lehetnek a papír teljesítményének.
Aukciót rendeznek
A kötvényekre ma, szeptember 11-én aukciót rendeznek, ahol a megadott minimálártól felfelé eltérhet majd a végeredmény. Az ajánlatokat estig várják, a szervezők a Citigroup és a Deutsche Bank.
A papírok története röviden, hogy a Mol 2005-2006 körül nagyon sok saját részvényt vásárolt, részben az OMV felvásárlási törekvéseinek megakadályozására. Mivel azonban az alaptőke tíz százalékánál több saját papírja nem lehetett, a felesleget valahogy ki kellett szerveznie más tulajdonoshoz, amit a kötvényt megvásároló külföldi intézményi befektetők finanszíroztak.
Rég volt ilyen jó formában a magyar fizetőeszköz. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
