A görög kötvénycsere-programban való részvételre magyar idő szerint csütörtök 21 óráig lehetett jelentkezni. A végleges adatot várhatóan péntek reggel ismertetik. Egy neve elhallgatását kérő görög kormányzati tisztségviselő csütörtök éjszaka mindazonáltal közölte, hogy a görög jog alapján kibocsátott kötvények - amelyek a teljes görög államadósság legnagyobb hányadát teszik ki - cseréjére meghirdetett jelentkezés aránya meghaladja a 85 százalékot. Egy másik tisztségviselő szerint az önkéntes jelentkezők aránya megközelíti a 95 százalékot.
Ez azt jelenti, hogy a magánhitelezők ilyen arányban hajlandóak arra, hogy a nemzetközi pénzintézetek szervezete, az IIS által kidolgozott megállapodás alapján a birtokukban lévő összesen 206 milliárd euró névértékű görög állampapírt 53,5 százalékkal csökkentett névértéken hosszú lejáratú államkötvényekre cseréljék. Ezzel több mint 100 milliárd euróval csökkenne Görögország államadóssága.
|
A piacokon annak rendje és módja szerint megünneplik az eredményt: a forint csütörtökön már előre ivott a medve bőrére, a New York-i tőzsdén pedig a vezető indexek emelkedéssel zártak. A DJIA 0,5 százalékos növekedéssel zárt, az S&P 500 1 százalékkal emelkedett. A Nasdaq Composite 1,18 százalékkal haladta meg záráskor szerdai értékét. |
A görög tisztségviselők által említett 85, illetve 95 százalékos részvételi arány meghaladja a kollektív fellépési záradék (collective action clause, CAC) érvényesítéséhez szükséges 66 százalékos alsó határt. (Egyes értelmezések szerint az érvényesítéshez 75 százalékra van szükség - a részvételi arány mindenesetre ezt is meghaladja várhatóan.) A CAC - amelyet a görög kormány az adósságátrendezésről szóló múlt havi brüsszeli egyezség megszületése után egyes államkötvény-sorozatokra visszamenőleges hatállyal kilátásba helyezett - azt jelenti, hogy a szuverén görög adósságot tartó magánbefektetők meghatározott hányada megállapodásra juthat a kötvénykibocsátóval - vagyis a görög kormánnyal - a hitelfeltételek módosításáról, és ez a döntés a befektetők mindegyikére kötelező.
A kötvénycsere végrehajtása feltétele annak, hogy az Európai Unió és az IMF 130 milliárd euró friss hitelt nyújtson Athénnek, ami nélkül Görögország két héten belül fizetésképtelenné válna.
És akkor most itt a vége? Lehet pezsgőt bontani?
| Martin Blessing, a Commerzbank vezérigazgatója szerint az önkéntes adósságcsere-program "körülbelül annyira önkéntes mint egy spanyol inkvizíciós bíróság előtt tett vallomás." |
Azzal, hogy Görögország ily módon megszabadul adóssága egy részétől, és megkapja a mentőcsomagot, nyilván nem oldódnak meg azok a strukturális problémák, amelyek következtében a görög költségvetés a jelenlegi, finanszírozhatatlan helyzetbe jutott. Az EU ugyan szigorú feltételekhez köti az őjabb és újabb tőkeinjekciókat, amiket a görög politikusok rendre el is fogadnak - az azonban, hogy a görög nép mennyire lesz hajlandó együttműködni a kemény megszorításokban, egy másik kérdés.
De van ennél konkrétabb ügy is, ami hátráltathatja a program sikerét: olyan joghézagot talált ugyanis néhány hedge fund, amely megítélésük szerint rákényszeríti Görögországot arra, hogy névértéken fizesse vissza államadóssága egy részét. Amennyiben az alapok ki tudják használni a jogi kiskaput, az várhatóan tovább növeli a feszültséget a görög állam és hitelezői között.
A dolog lényege, hogy az egyik kötvényben, az állami tulajdonú Hellén Vasúttársaság által kormányzati kezességvállalással kibocsátott értékpapírban foglalt egyik rendelkezés miatt egyes hedge fund úgy vélik, Görögország e papír esetében már nem teljesítővé vált azzal, hogy kötvénycserét kért.
A hedge fundok most megpróbálnak elegendő mennyiséget felvásárolni a vasúti kötvényből ahhoz, hogy rákényszerítsék a görög államot az értékpapír névértéken történő visszafizetésére, összesen mintegy 400 millió euró értékben. Amennyiben Athén erre nem hajlandó, úgy a befektetők más görög vasúti kötvényekben foglalt hasonló előírásoknak is megpróbálnának érvényt szerezni - Görögország végül közel 3 milliárd eurós követeléssel szembesülhet, a befektetők pedig az összeg azonnali kifizetését kérnék.
Görögország korábban figyelmeztetett, hogy nincs pénze hasonló jogcímeken történő kifizetésekre. Az ügy ismerői viszont úgy vélik, Athén végül rákényszerülhet néhány kisebb összegű kötvény névértéken történő visszafizetésére, hogy megszabaduljon a problémától.
Mindezek ellenére nem valószínű, hogy a hedge fundok zátonyra futtatnák a teljes kötvénycsereprogramot - az azonban biztos, hogy az ügy még messze nem lefutott.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
