Hétfőn jött ki az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) friss klímaügyi jelentése, mely minden eddiginél sötétebb képet fest az emberiség és a Föld jövőjéről. Leírja, hogy mindössze 12 évünk van arra, hogy a károsanyag-kibocsátás drasztikus és azonnali visszafogásával megmentsük a bolygót, különben a globális hőmérséklet-emelkedés már 2030-ra meghaladhatja a 1,5 Celsius fokot az ipari forradalom idején mérthez képest, ezzel pedig nekünk és a természetnek gyakorlatilag annyi.
1,5 Celsius fokos plusznál már általánossá válik az extrém szárazság, mindennaposak lesznek a futótüzek, árvizek, hurrikánok, és olyan durva élelmiszerhiány alakul ki, ami már emberek százmillióit érinti.
De legyen bármennyire is súlyos a helyzet, úgy tűnik, a világtörténelem legnagyobb széndioxid-kibocsátóját, az USA-t nem hatja meg a jelentés. Pontosabban annak elnökét, Donald Trumpot. Trump eddig még semmit sem reagált a klímaügyi dokumentumra: Twitterén megemlékezett a Kolumbusz-napról, repülőre szállt, és elutazott Orlandóba, hogy beszédet mondjon a rendőrvezetők éves gyűlésén, majd onnan visszatérve részt vett szexuális zaklatással vádolt jelöltje, Brett Kavanaugh főbíró ünnepélyes eskütételén.
Trump hallgatása tulajdonképpen nem meglepő, hiszen már 2016-os kampányának is az volt az egyik fő ígérete, hogy a megújuló energiákra fittyet hányva friss vért pumpál az amerikai széniparba, majd tavaly már azt jelentette be, hogy kilépteti az USA-t a párizsi klímaegyezményből.
Ezen túl az amerikai elnök, aki jó ideje csak gúnyolódik az ember okozta éghajlatváltozás tudományán, kétharmadával csökkentette az USA hozzájárulását a globális alaphoz, amely az éghajlatváltozás mérsékléséért küzd, és fejlődő országokat segélyez, valamint megpróbálta csökkenteni a klímakutatás állami finanszírozását, ami eddig csak azért nem sikerült neki, mert a kongresszus ellenállt.
A Fehér Ház szintúgy nem adott ki hivatalos reagálást a jelentésre. Bill Shine, az intézmény kommunikációs igazgatója annyival intézte el a témát, amikor Brett Kavanaugh eskütétele után a kormányzat álláspontjáról érdeklődtek, hogy "ez most Kavanaugh estéje." Az ünnepség után Lindsay E. Walters, helyettes szóvivő egy kis maszatolás után megjegyezte, hogy az USA széndioxid-kibocsátása 2005 és 2017 között 14 százalékkal csökkent, míg ugyanezen időszak alatt ez az érték 21 százalékkal nőtt világszerte. (Donald Trump csak 2017. januárja óta az USA elnöke.)
De az amerikai szövetségi kormány ebben a kérdésben nem az egész Egyesült Államokat képviseli, hanem leginkább csak saját magát. Kaliforniával, New Yorkkal és Massachusetts-szel az élen ugyanis több állam, helyi kormány és nagyvállalat azon dolgozik, hogy regulációk és technológiai innovációk útján visszafogják a károsanyag-kibocsátást.
Ez viszont a szakértők szerint nem elegendő, hiszen ha a világ jelenleg második legnagyobb széndioxid-kibocsátója központi intézkedéseket nem hoz a klímaváltozás visszafogása érdekében, akkor hiába minden helyi kezdeményezés és aktivizmus. Ráadásul Trump közönye dominó-effektust indíthat be, akár a nagyon közeli jövőben.
|
| A károsanyag-kibocsátás mellett az erdőpusztítás is nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. Brazíliában nemsokára különösen felpöröghet a fakitermelés. |
A brazil elnökválasztás első fordulójában erős pozícióba került "helyi Trump", Jair Bolsonaro szintén kiléptetheti az országát a párizsi klímaegyezményből, illetve megnyithatja az Amazonas esőerdőit az agráriparnak. Itt 2005 óta kormányzati lépésekkel harcoltak az erdőpusztítás ellen, tavaly azonban a kaotikus belpolitikai helyzet lefoglalta a hatóságokat, melyek így nem tudnak fellépni az illegális fakivágások ellen, ezért a kedvező trend megfordult. Ha pedig a fakitermelés még egyenesen kormányzati lökést is kap a világ harmadik legerdősebb országában, az beláthatatlan következményekkel járhat - főleg úgy, hogy 2017-ben enélkül is világszerte minden másodpercben egy focipályányi erdőt vágtak ki.
Az IPCC-jelentés hangsúlyozza: nincs még veszve a Föld, a klímaváltozás megállítása most még technikailag kivitelezhető. Minden a politikai akaraton múlik. Ami, úgy tűnik, nem csak az USA-ban és Brazíliában hiányzik, hanem Ausztráliában is.
Az ausztrál kormány a Fehér Házzal szemben nem hallgatott és maszatolt, hanem szinte azonnal elutasította a jelentést, amint azt nyilvánosságra hozták. Az ország miniszterelnök-helyettese, Michael McCormack azt mondta, a megújuló energia nem pótolhatja a szenet, és Ausztráliának "abszolút" folytatnia kell a szénkitermelést és -hasznosítást. Azt is elmondta, hogy a kormánya nem fog változtatni az álláspontján, "csak mert valaki azt mondja, hogy valami jelentést kell követnünk." De Bill Shorten ellenzéki vezető sem szólította fel a kormányt a szén elhagyására, csupán azt mondta, több megújuló energia szükséges.
Eközben Scott Morrison miniszterelnök azt hangoztatja, hogy Ausztrália 2030-ra el fogja érni a párizsi klímaegyezményben foglalt célkitűzést, hogy a 2005-ös szintjük alá csökkentsék az emissziójukat 26-28 százalékkal. Ennek viszont ellentmondanak a helyi környezetvédelmi hatóság által feltárt adatok, melyek szerint az ország károsanyag-kibocsátása épp, hogy emelkedőben van. Ausztráliának azóta nincs a 2020-t követő időszakra érvényes emissziócsökkentő programja, mióta a korábbi miniszterelnök, Malcolm Turnbull elvetette a károsanyag-kibocsátás korlátozásáról szóló határozatot.
|
| Scott Morrison ausztrál miniszterelnök és helyettese, Michael McCormack. |
Úgy tűnik, az ausztrál kormányt az sem zavarja, hogy az IPCC-jelentés rámutatott: ha sikerül 1,5 Celsius fokon belül tartani a globális hőmérséklet-emelkedést a 2 Celsius fok helyett, akkor nem pusztulna el a korallzátonyaik 100 százaléka - "csak" 70-90 százalékuk veszne oda.
McCormack hétfőn azt nyilatkozta egy helyi tévécsatornának, hogy a szénbányászat "nagyon, nagyon" fontos Ausztráliának, mert a szénalapú áramtermelés adja az ország elektromos energiájának 60 százalékát, ez az iparág 50 ezer embernek ad munkát, és emellett a legnagyobb exporttétel is.
A miniszterelnök-helyettes azt is bevallotta, hogy még el sem olvasta a jelentést, de ezt pótolni fogja, és megszívleli a benne leírtakat, mindazonáltal kihangsúlyozta, hogy a szén a jövőben is hfontos szerepet fog játszani az ország energiamixében. Hozzátette, semmi olyat nem látott eddig, ami pótolhatná a szenet a közeljövőben, és szerinte tovább lesz fontos a szén az országnak, "mint csupán 10 év."
Még a környezetvédelmi miniszter, Melissa Price is azt mondta, az IPCC-jelentést azért állították össze, hogy informálják a döntéshozókat, de a dokumentum "nem előírás". A miniszter elismerte, hogy Ausztrália emissziója "kismértékben" növekedett az elmúlt időszakban, de ezért a folyékony földgáz-termelést tette felelőssé. Szerinte ettől még el fogják érni a 2030-ra kitűzött emissziós célt, az ezt megkérdőjelező tudósokat pedig elintézte annyival, hogy "ez az ő véleményük". Price azt is elmondta, hogy szerinte felelőtlenség lenne 2050-ig kivezetni a széntermelést, hiszen addigra elérhetőek lehetnek a "tiszta szén" technológiák.
Az amerikai pénzügyminiszter beszélt erről, aki Venezuela ügyében a Valutaalappal és a Világbankkal is találkozik. 
