A kamatkülönbség miatt csökkent az eredmény - pedig sokat spóroltak

Az eredmény változását meghatározta a kamateredmény és a pénzügyi műveletek eredményének jelentős visszaesése, ami elsősorban a forint- és devizahozamok közötti különbség növekedésével magyarázható.

Az MNB kamateredménye jellemzően negatív, mivel az MNB a − mérlegfőösszegének több mint 90 százalékát kitevő − devizatartalékot döntően forintforrásokból finanszírozza, és a devizahozamok elmaradnak az átlagos forintkamattól. 2012-ben a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény 153,6 milliárd forint veszteség volt, az előző évhez képest 59,6 milliárd forinttal romlott. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a forint- és devizakamatok közötti eltérés 2012-ben emelkedett.

A devizaárfolyam-változásból származó nyereség ugyanakkor közel 60 milliárd forinttal emelkedett, és az egyéb eredménytényezőkből származó nettó ráfordítások is alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban.

2012-ben a jegybank a működési költségek terén ismételten jelentős, több mint 230 millió forintos megtakarítást ért el. Ez az előző évi kiadásokhoz képest is 2 százalékos csökkenést jelent. Az elmúlt négy év alatt elért megtakarítások összege éves szinten közel 3,3 milliárd forintot tesz ki, ez nominálértéken a 2008-as kiadásokhoz képest 22 százalékos csökkenést jelent.

Közel 4 milliárd euróval csökkent a tartalék

A hivatalos devizatartalékok nagysága az év során 3,9 milliárd euróval csökkent, így 2012 végén 33,9 milliárd euró volt. A csökkenés mögött meghatározóan a magyar állam adósságtörlesztési célú kifizetései számára biztosított (együttesen mintegy 5,1 milliárd euró) és a devizahitelek végtörlesztéséhez kapcsolódó euroeladások (1,7 milliárd euró) állnak, amit − jelentős nemzetközi tőkepiaci forrásbevonás híján − csak részben kompenzáltak az Európai Bizottságtól érkező transzferek (3,1 milliárd euró).

Messze volt a 3 százalékos inflációs cél

Az elnöki összefoglalóban Simor András közölte: az éves átlagos infláció 2012-ben 5,7 százalék volt, az áremelkedés üteme az év egészében számottevően meghaladta az inflációs cél teljesülése szempontjából utólag még elfogadhatónak tekintett 3 plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasávot. A magas infláció elsősorban az indirektadó-emelések következménye volt; az inflációs alapfolyamatot megragadó mutatók visszafogott keresletoldali inflációs nyomást jeleztek.

Siker a 4 órás utalás, kevesebb a hamis forint

A jelentés sikeresnek minősíti a július elején elindult napközbeni átutalási rendszert, amelynek révén az elektronikusan beadott átutalási megbízások teljesítési ideje a korábbi egy munkanapról maximum 4 órára csökkent. A lerövidült teljesítési határidő eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltatók lakossági és vállalati ügyfelei időt és pénzt takaríthatnak meg.

A forint hamisításának 2010 végén kezdődött visszaszorulása 2012-ben folytatódott: a forgalomból kivont hamis forintbankjegyek száma 2011-hez képest mintegy 9 százalékkal csökkent - állapítja meg a jelentés.