Bár Finnországnak nincsenek kifizethetetlen adósságai és világviszonylatban is óriásinak számít a megtakarítási rátájuk, mégis ugyanúgy betegeskedik, mint Görögország.
A Kuopamäki kétségtelenül elismeri, hogy az ország rosszabbul teljesít, mint a 1990-es évek közepe és 2008 között. Valamint úgy véli, hogy a válság kitörése óta folyamatosan gyötri a finn gazdaságot a növekedés hiánya, többek között ennek is köszönhető, hogy nyugat-európai viszonylatban Finnországban az egyik legmagasabb a munkanélküliségi ráta.
Miért lehet felelős az euró?
„Finnország az euró áldozata” állítja a Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman, ám ezzel az állítással Kuopamäki korántsem ért egyet. „Mi a fafeldolgozásból, a papíripari boomból profitáltunk, továbbá a Nokia felfutásából. Időközben azonban az információs technológiai fejlődés, például a táblagépek, az internet megannyi előnyös tulajdonságának előtérbe kerülése miatt világszerte hallatlan ütemben csökkent a kereslet a papír iránt… Ezért vajon az euró a felelős?”
A közgazdász a finn bérek csökkentésének javaslatáról is kifejtette véleményét: „A béreket a jelenlegi szinten békén kellene hagyni, viszont többet kellene dolgoznunk a pénzünkért. Európai viszonylatban továbbra is túl hosszúak az évi rendes szabadságidők, ezeket meg kell kurtítani. A bércsökkentés már csak azért sem járható út, mert az a belső kereslet további csökkenéséhez vezetne.”
Czeslaw Siekierski rossznak tarja a módszert. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
