Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
Tegnap ugyan újabb bő fél év haladékot kaptak a britek, ezzel csak kínlódásból lesz több, nem megoldásból. Pedig a politikai elitnek egyetlen feladata lenne: a népakarat végrehajtása, és az Egyesült Királyság kiléptetése az EU-ból. Wéber Balázs jegyzete.
Theresa May a tegnapi EU-csúcs után Brüsszelben. EPA/JULIEN WARNAND
„3038-at írunk. A brit parlament törvénybe iktatja a May-deal leszavazásának hetenkénti rituáléját. Arra már senki sem emlékszik, hogyan kezdődött ez az ősi szokás, és mit jelent valójában.”
A londoni baloldali körökben terjedő vicc jól mutatja, hogy milyen lehetetlen helyzetbe manőverezte magát a brit politikai elit a Brüsszellel folytatott Brexit-tárgyalások kezdete, 2017. március 29-e óta.
A két éve tartó lázas alkudozás, görcsölés és aktakupac-tologatás végeredménye az lett, hogy az utolsó pillanatban kétszer is kitolták a kilépés dátumát azt remélve, hogy a jövőben működni fog az, ami eddig sem működött. A brit és az uniós politikai elit széttárt karokkal bámul egymásra, miközben a Brexit-párti britek hangosan anyáznak, mondván, hogy nem erre szavaztak.
A totális patthelyzet azonban nem fog megoldódni azzal, hogy a szemben álló felek ide-oda tologatják a dátumokat, és tovább mantrázzák vágyvezérelt lózungjaikat. A megoldáshoz először is szembe kellene nézni néhány alapvető ténnyel.
1. A brit parlament nem akarja a kilépési megállapodást.
A brit parlament alsóháza már háromszor világosan jelezte, hogy nem fogadja el a brit kormány és Brüsszel között létrejött kilépési megállapodást a backstop-záradék miatt. Január 15-én 203, március 12-én 149, március 29-én 58 fős többséggel utasították el az alkut. Az üzenet egyértelmű: nem, nem és nem.
Persze adódhat olyan helyzet, amelyben az addig nemmel szavazó képviselők befogott orral rábólintanak az alkura annak érdekében, hogy ne hiúsuljon meg a Brexit – számos konzervatív képviselő ezért mondott igent március 29-én –, ez azonban olyan, mintha fegyvert fognának a fejükhöz. Ez zsarolás, nem pedig demokrácia.
A brit kormány és Brüsszel csak olajat önt a tűzre (és meglehetősen kétes szerepben tűnik fel) azzal, hogy mindenáron át akarja nyomni az alkut.
2. Brüsszel nem változtat a kilépési megállapodáson.
Az uniós vezetők szintén számos alkalommal világossá tették – legutóbb tegnap éjjel –, hogy a megállapodást nem lehet újratárgyalni. Hozzákenhetnek mindenféle deklarációt, szépítgethetik, kozmetikázhatják, de a lényegen nem változtatnak. Hiába brusztol Theresa May éjt nappallá téve, hiába őrjöngenek a Brexit-pártiak. És hiába akarja a többség elkerülni a no deal Brexitet.
3. A britek a kilépésre szavaztak.
2015-ben David Cameron konzervatív kormányfő nagyrészt a Brexit-referendum ígéretével nyert választást. A népszavazáson végül 17,4 millióan voksoltak a kilépésre, 16,1 millióan ellene. Kis többség, de többség. Pont. Ez a demokrácia.
Wéber Balázs
És mielőtt beindulna a szokásos dehátnemistudtákmireszavaznak-károgás, szögezzük le: a választás egy szabad országban, egy szabad médiakörnyezetben zajlott le. Mindenki elmondhatta a véleményét, és megcáfolhatta a másik vélt vagy valós hazugságait. A választók meg döntöttek, ahogy döntöttek. Ezt tiszteletben kellene tartani. Amikor Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke időről-időre kinyilatkoztatja, hogy a brit kormánynak joga van ám lefújni a Brexitet – azaz felülírni a népakaratot –, a demokrácia egyik legfontosabb eszményét tiporja sárba.
Azokban az években tartottak egy másik népszavazást is a szigetországban. A skótok – szintén relatív kis többséggel – úgy döntöttek, hogy nem függetlenednek. Érdekes módon azt a döntést (szinte) mindenki elfogadta. Második referendum lehetősége a gyakorlatban fel sem merült.
És akkor most mi van?
Ha mindezt átgondoljuk, látni fogjuk, hogy ennek a helyzetnek nincs megoldása a három pont egyikének súlyos megsértése nélkül. És akkor sem lesz, ha újabb fél évet kotlanak az aktákon, Theresa May pedig naponta utazik rapportra Brüsszelbe.
Marad tehát a rettegett no deal Brexit, azaz a megállapodás nélküli kilépés. Fájdalmas, de túl lehet élni. Főleg, ha a britek is felkészülnek rá. Ha pedig nagyon nem tetszik majd nekik az EU-n kívüli élet, idővel visszakönyöröghetik magukat, vagy szorosabbra fűzhetik a szálakat.
Persze lehet, hogy fél éven belül nagyot változik a világ: megbukhat a May-kormány, kicserélődhet az uniós vezetés. Mindkét történés új helyzetet teremtene, új megoldásokkal.
Bárhogy is lesz, a politikai elit egyet nem tehet: nem nézheti hülyének az embereket. Tehát be kell teljesítenie az akaratukat, és végre kell hajtania a Brexitet.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett versenyképességi stratégiát elemzi.
A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi ülését használja fel az ukrán vezetés, hogy megszerezze a gazdaság stabilizálásához szükséges pénzt vagy annak egy részét. Közben amerikai befektetőkkel is tárgyal az újjáépítési projektekről.
Az első negyedévben éves szinten 11,5 százalékkal 394 443 darabra nőtt a személyautó-gyártás Csehországban - közölte a cseh autóipari szövetség csütörtökön Prágában. A közlemény szerint ez az eddigi legmagasabb első negyedévi termelési adat.
A meghirdetett mennyiségnél 20 milliárd forinttal nagyobb összegben, 50 milliárd forintért értékesített 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket, emelkedő átlaghozam mellett csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ.
Csökkent a forgalomba helyezett új autók száma márciusban az egy évvel korábbihoz képest az Európai Unióban az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete, az ACEA honlapjára csütörtökön fölkerült adatok szerint.
Az OECD-országokban februárban átlagosan 5,7 százalék volt az éves infláció, míg az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció 6,4 százalékra csökkent.
Budapest I. kerületében már jóval az önkormányzati választások kampányhajrája előtt dúlt a harc. A Várnegyed irányításáért már most négyen jelezték indulásukat, miközben V. Naszályi Márta, a Budavári Önkormányzat polgármestere úgy döntött: a kormánypárt kezébe került kerületi lap ellenében saját hírlevelet indít, és feljelenti Sára Botond főispánt. Sorozatunkban a június 9-i önkormányzati választások legérdekesebbnek ígérkező összecsapásait mutatjuk be.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
