A nagy migránspara VI.: tényleg elsüllyed Európa?

Uniós értékeket hirdető street art  Nagyszebenben. EPA/OLIVIER HOSLET

A migrációt mérsékelni és szabályozni lehet, megállítani nem – ebben nagyjából minden jelentős nemzetközi elemzőintézet egyetért.

Harmincból egy ember migráns

Az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Intézet (IOM) tavalyi jelentésében 244 millióra tette a migránsok számát, azaz a világon minden harmincadik ember migráns. A legtöbben munkavállalás miatt hagyják el – ideiglenesen vagy véglegesen – szülőhazájukat, mások kényszerből vándorolnak el.

Az elvándorlók száma az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett, a bővülés üteme pedig mintegy két százalékról három százalék fölé gyorsult (ötéves időszakokat tekintve).

Az IOM szerint a külföldre menekültek száma 2016 végén 22 milliót tett ki, ami szintén rekordnak számít.

Irány Németország

A legtöbb menedékkérelmet Németországban nyújtották be 2016-ban, ezt követi az Egyesült Államok és Olaszország. Általában a migránsok legfőbb célországa szintén az USA és Németország. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikájából szintén az derül ki, hogy a migránsok elsősorban a nyugati, jó életszínvonalú országokat választják új hazájukként.

Az elvándorlók harmada (75 millió ember) Európában él, közülük 40 millióan Európán belül születtek, majd telepedtek át más európai régióba, 35 millióan pedig a világ más részeiről származnak.

Utóbbiak száma 1990 óta 15 millióval nőtt, főleg Afrikából és Ázsiából érkeztek egyre többen az öreg kontinensre. Az Európából kivándorlók száma viszont csökkent, majd visszaállt a korábbi szintre.

További növekedés várható

A migráció tehát - az elmúlt pár év európai csökkenése ellenére - hosszútávon folyamatosan növekszik, ráadásul a fegyveres konfliktusok (Közel-Kelet, Afrika), valamint a klímaváltozás és a szegénység terjedése (Afrika) tovább erősíthetik ezt a trendet - azaz újabb tömegek próbálhatnak akár életük kockáztatásával is eljutni Európába. (Ezt jelzi például a Földközi-tengeri útvonal előtérbe kerülése.)

Az ENSZ előrejelzése szerint a jóléti országokban a lakosságszám növekedése több mint nyolcvan százalékban a migrációból fog származni. Enélkül ezen államok többségének a lakossága fogyna.

És mit tesz az EU?

Mindezt figyelembe véve az EU többrétegű migrációs stratégiát dolgozott ki. Egyrészt akadályozza az illegális, korlátok nélküli migrációt, másrészt - keretek között - további lehetőséget teremt a legális migrációra.

Ez alapján tehát hamis a magyar kormánynak azon állítása (illetve részben sugallata), miszerint Brüsszel támogatja a korlátlan (és illegális) bevándorlást, és migránsokkal akarja elárasztani Európát.

Migráció ellenes lépések

Az illegális migráció megállítását szolgálta például a 2016-os Törökország-EU egyezmény. Ennek eredményeként radikálisan csökkent a balkáni útvonalon Európába érkezők száma, valamint - ezzel összefüggésben - javultak a Törökországban élő menekültek életkörülményei. A több milliárd eurós uniós támogatásból 1,5 millió ott élő embernek segítettek, valamint támogatják 400 ezer diák tanulását és további 600 ezer gyerek integrációját a török iskolarendszerbe.

A segítségnyújtás fő célja, hogy az ott élő menekültek és bevándorlók ne induljanak meg Európa felé, hanem helyben próbáljanak boldogulni, vagy - ha lehetőség van rá - visszatérjenek szülőföldjükre.

Hasonló célból támogatja Brüsszel Afrikát, ahol az erre a célra felállított uniós alap több mint ötmillió sebezhető embert ért el, valamint 37 ezer migráns hazatérését és több mint 60 ezer migráns reintegrációját segítette.

Az EU emellett - bár ennek hatékonyságát sokan megkérdőjelezik - a külső határok védelmet is erősítette: 2016 őszén megújította az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, több mint 1500 embert küldött a tagállamokba a határvédelem támogatására, valamint segítette például a líbiai parti őrség munkáját és a helyi menekülttáborok fenntartását. (Emiatt számos jogvédő szervezet bírálta Brüsszelt.) Az Európai Bizottság pedig javasolja egy 10 ezer határőrből álló készenléti alakulat létrehozását.

Migráció melletti lépések

Ugyanakkor Brüsszel nem csinál titkot abból, hogy lehetőséget teremt a legális migrációra. A Törökországban lévő szíriai menekültek közül például 20 ezret helyeztek át eddig az uniós tagállamokba.

Összesen pedig több mint 50 ezer személyt telepítettek uniós programok keretében 2015 óta az Európai Bizottság szerint.

Emellett az elmúlt négy évben csaknem kétmillió menekültet részesítettek menedékjogban az európai tagállamok. Tavaly ugyanakkor ez a szám is a 2015-ös szintre mérséklődött.

Brüsszel jelezte azt is, hogy folytatni kívánja az áttelepítési programokat és a védelemre jogosult menekültek befogadását.

És akkor most mi lesz?

A migránsok száma jellemzően a nyugati, jóléti országokban nőtt meg jelentősen az elmúlt évtizedekben. Közülük is kimagaslik Luxemburg, amely lakosságának csaknem fele már külföldön született.

Svájcban 29,5, Svédországban 18,2, Németországban 15,5 százalék a külföldiek aránya - Magyarországon 5,3 százalék.

Tény az is, hogy egyes nyugat-európai nagyvárosokban a külföldi származásúak száma közelít a helyiekéhez, vagy akár meg is haladhatja azt. Londonban például csaknem negyven  százalék a külföldön születettek aránya, Rotterdamban a lakosok fele már nem holland származású, a Malmőben élők több mint felének pedig minimum egyik szülője külföldi - és a sort még lehetne folytatni.

A fő kérdés persze összességében az, hogy mekkora az az arány, amely már veszélyezteti a helyi kultúrát, valamint mennyiben képesek az érkezők integrálódni, és a társadalom hasznos tagjává válni.