A tömegközlekedésben az előző naphoz hasonlóan pénteken is jelentős fennakadások voltak: a szuperexpresszeknek 10, a regionális vonatoknak 30 százaléka közlekedett, a pályaudvarok országszerte kihaltak voltak, míg a 14 párizsi metróvonalból tíz zárva tart, s a többi vonalon is csak a reggeli és az esti csúcsforgalmi időkben indulnak el a szerelvények.
A szociális megmozdulás az előzetes bejelentések szerint egész hétvégén folytatódik a tömegközlekedésben, hétfőig nem várható javulás. Míg csütörtökön sehol nem alakultak ki dugók a közutakon, mert a franciák jelentős része nem is próbált meg munkába vagy iskolába indulni - az emberek otthonról dolgoztak vagy szabadságot vettek ki -, péntek reggel 8 órakor összesen több mint 350 kilométeres dugó volt a Párizs körüli utakon, ami rendkívülinek számít az átlagos 200 kilométerhez képest.
A megmozdulás jövő heti folytatásáról a szakszervezetek napközben egyeztetnek, miközben a kormányzat is bejelentéseket ígér az esetleges engedményekről a reform részleteit illetően.
A szociális partnereket hétfőn fogadja Agnes Buzyn a nyugdíjért felelős egészségügyi és szolidaritási miniszter és Jean-Paul Delevoye, a nyugdíjreformért felelős kormánybiztos. A miniszter jelezte, hogy "meghallotta a franciák dühét" csütörtökön, amikor megállt az élet Franciaországban, s mintegy hetven vidéki városban és a fővárosban a szakszervezetek szerint csaknem másfél millióan, a rendőrség szerint 806 ezren vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen.
Emmanuel Macron államfő elképzelése szerint 2025-ben egységesülne az eddig vállalatonként, illetve ágazatonként működő, 42-féle nyugdíjrendszer annak érdekében, hogy "minden befizetett euró után mindenkit ugyanolyan jogok illessenek meg". Több felmérés is azt mutatja, hogy a franciák kétharmada indokoltnak tartja a nyugdíjreformot, hetven százalékuk ugyanakkor a sztrájkot is támogatja, mert úgy érzékeli, hogy rosszul járhat egy új nyugdíjrendszerrel.
Így áll a küzdelem a választók kegyeiért. 
