|
| Erdogan török elnök |
Vasárnap rendezték Törökországban azt a népszavazást, ahol az elnöki rendszer bevezetéséről, az elnöki jogkörök bővítéséről, a miniszterelnök hivatalának megszüntetéséről volt szó. A török Hürriyet Daily szerint az 58 millió választásra jogosult polgár 84 százaléka járult az urnákhoz, és 51,3 százalékuk igennel, tehát Errdogan és pártja, az AKP javára szavazott.
A külföldön élő törökök közül közel hárommilliónak volt szavazati joga, köztük 1,4 Németországban élő személy szavazhatott volna. Itt 50 százalék körüli választási részvétel mellett az előzetes adatok szerint 63 százalék voksolt Erdogan alkotmányreformjára. Belgiumban, Ausztriában és Hollandiában még magasabb, legalább 70 százalék volt Erdogan híveinek aránya – jelentette a német Der Spiegel.
Az USA-ban és Spanyolországban élő törökök között viszont 80 százalék felett volt a nemek hányada.
Féig tele, vagy félig üres a pohár?
Törökország csaknem fele nem ért egyet az elnöki rendszer bevezetésével, tehát Recep Tayyip Erdogan elnök nem érezhet nagy támogatást a háta mögött - fejtette ki Tarik Demirkan Törökország-szakértő az MTI szerint. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelek szerint a török nagyvárosokban csökkent az Erdogan elnököt támogatók aránya, a kurd területeken a nem szavazatok kerültek többségbe, ugyanakkor a külföldön leadott szavazatok segíthették az igen szavazatok győzelmét.
Az elmúlt egy-két hónapban, az állam anyagi erejét is mozgósítva, olyan kampány folyt, amelyben "egészpályás letámadással" próbálták lehengerelni az ellenzéki pártok álláspontját, ennek ellenére csak egy százalék a különbség. A szakértő szerint ez a kis különbség Erdogan elnök számára figyelmeztetés lesz, várhatóan vissza fog venni konfliktusokat gerjesztő politikájából – főleg Európával szemben –, és békülékenyebb politikát fog folytatni.
Jöhet a halálbüntetés?
Német lapok szerint a német ellenzék azt követeli, hogy szakítsák meg a Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalásokat, állítsák le az országba folyó német fegyverszállításokat és vonják ki a német felderítő egységeket a török légibázisról. Korábban egyébként Erdogan elnök azt ígérte, hogy az igen szavazatok többsége esetén visszaállítja a halálbüntetést országában, ebben az esetben a tárgyalások megszüntetése nagyon valószínű.
A devizapiacon már az éjszaka is, reggel is egy-két százalékos erősödést mutat a török líra az euróval és a dollárral szemben. Az európai tőzsdék ma zárva lesznek, az amerikai kontinens börzéi viszont még csak sokkal később nyitnak, így az árfolyam vélhetően jelentős forgalom nélkül alakult ki. Korábban azonban a Bloomberg esélylatolgató cikke úgy vélte, a tőkepiaci szereplők számára a legkedvezőbb szcenárió az igenek győzelme lenne.
Olcsó ország
Így megszűnik ugyanis egy sor politikai bizonytalanság, elhárulhatnak kockázatok, a jelenlegi hatalmi viszonyok konzerválódhatnak. Az ország jobban koncentrálhat a gazdaságra, igaz, egyből felmerül az az kérdés is, mikor rendezi Erdogan a következő választásokat. A tőkepiacok rendszerint nem szeretik a bizonytalanságot és a politikai váltásokat.
Már a szavazás előtti napokban erősödött a török részvényindex és drágult a líra, a befektetők egy részének figyelmét felkelthette az olcsó török részvénypiac és az olcsó török fizetőeszköz.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 20,73 pontos, 0,02 százalékos emelkedéssel, 92 985,05 ponton, új történelmi csúcson zárt hétfőn.
