Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Hungarian Business Leaders Forum pénzügyi csúcstalálkozóján tartott nyitóbeszédet.
Hol tartunk?
| Ma vizsgálja Magyarország államadós-besorolásait a Standard & Poor's. A hitelminősítő tartja érvényben a leggyengébb besorolást: a hosszú és a rövid lejáratú magyar államadósság-kötelezettségek osztályzata ennél a cégnél "BB/B". Részletek >>> |
Varga felidézte: 2010-ben két gazdaságpolitikai célt tűztek ki: az egyik az adósságcsapdából való kikerülés, a másik a munkahelyek számának növelése. Varga úgy látja: sikerült stabilizálni a gazdaság állapotát, beindult a növekedés - közben megoldást találtak az államadósság, a devizahitelesek, a nyugdíjrendszer, az oktatási és közigazgatási rendszer problémáira is. Az EBRD-vel nemrég aláírt megállapodás a kormány teljesítményét ismeri el, remélhetőleg a hitminősítők is hamarosan követik őket - Varga utalt az S&P mai felülvizsgálatára is.
Varga Mihály emlékezetett: 2010-ben még Görögországgal voltunk egy kategóriában - ők még mindig ott vannak, miközben Magyarország 3,6 százalékos gazdasági növekedést ért el tavaly. Magyarország nem bocsát ki devizakötvényt, az államadósság csökkenni tudott - közben Görögország a trojkával alkudozik mentőcsomagért. A görög kötvények 3 évre 20 százalékos hozammal értékesíthetőek, nálunk 2,1 százalék kamattal lehet értékesíteni ugyanilyen papírokat.
A régiós gazdaságokkal is összevetette a magyar gazdaságot a miniszter: úgy látja, összességében nézve az átlagot hozzuk, bizonyos mutatókban pedig élen járunk.
A tavalyi, várakozásokat meghaladó 3,6 százalékos GDP-növekedést az export erőteljes gyorsulása mellett értük el. Az erősödő fogyasztás mellett 16 hónapja nő az ipari termelés is. Kihívást jelent azonban az orosz-ukrán helyzet és a fejlett országok gazdaságának fékezett növekedése.
Bizonyos társadalmi csoportokban nem jelent automatikus visszajutást a munkaerőpiacra a közfoglalkoztatás: az érintettek 8 százalékát sikerült visszaterelni a munkaerőpiacra.
A beruházások 20 százalék fölött bővültek tavaly, ebben az uniós források, a jegybank Növekedési Hitelprogramja és a külföldi tőkebefektetések kedvező alakulása segített.
Hová tartunk?
Cél, hogy csökkenjen az adósság, közelítsünk a 0 százalékos deficit felé, járműipar, feldolgozóipar, gyógyszeripar, élelmiszeripar is növekedjen.
Az oktatási rendszer átalakításáról elmondta: 2010-ben indult a duális szakképzési rendszerre történő átállás, piacbarát szakképzésre próbálnak átállni. Példa a német rendszer, ahol az egyetemek ritkán kerülnek be a világ élvonalát jelentő rangsorába, de a rendszer jól támogatja a gazdaságot.
Cél, hogy több jól képzett szakmunkás, technikus kerüljön a gazdaságba. A szakképzés nem zsákutca - lehetővé teszik, hogy szakképzésen keresztül diplomához jussanak a diákok. A cél az, hogy egyetlen tehetséges gyerek se kallódjon el a rendszerben. 50-ről 70 ezerre növelnék a duális képzésben résztvevők számát, 8-ról 20 ezerre a résztvevő cégek számát.
Még több állampapírt adnának el a lakosságnak
A külső sérülékenység tartós csökkentése is cél, az ország fokozatosan fizeti vissza lejáró adósságát. 2014-ben is csökkent az adósság szintje: 76,9 százalék volt év végén a GDP-arányos bruttó államadósság. A lakosságot növekvő mértékben vonják be a finanszírozásba, 56-ról 51 százalékra csökkent a külföldiek kezében lévő állampapírok aránya, miközben a lakosságnál van már a papírok tizede. A történelmi mélyponton lévő hozamok segítenek a forint alapú finanszírozásra történő átállásra.
A hitelfinanaszírozás költségei mellett az országkockázati felár csökkenésében is jelentkezik a Magyarországgal szembeni bizalom erősödése - igaz, még nem a cseh vagy lengyel szinteken járunk. Varga Mihály üzent az S&P-nek is: Magyarország számára megérett a helyzet a felminősítésre - az elmúlt 4-5 év folyamatai (folyómérleg-hiány, költségvetési hiány, növekedés struktúrája, inflációs környezet, foglalkoztatás bővülése) szükségszerűvé teszik a felminősítést.
A kormány várja, mit ajánlanak a bankok
A bizalom, a kiszámíthatóság további erősítése cél, hogy a banki hitelezésben is fordulat következzen be. Az EBRD-vel kötött megállapodás ezt a célt szolgálta. Ha beindulna a hitelezés, nem vonnák ki a forrásokat az országból a bankok, a forintra nehezedő nyomás is csökkenne - mondta Varga. A pénzügyi szektorra kivetett különadó csökkentését februárban vállalta a kormány, a kormány várja cserébe a bankok hitelprogramokkal kapcsolatos vállalásait.
A kormány nem kívánja hosszú távon fenntartani a bankokban a tulajdonrészét, reorganizációt követően magántulajdonosoknak kívánja átadni nemrég szerzett tulajdonrészeit.
Miért kell már áprilisban elkészíteni a jövő évi költségvetést?
|
Új rekordra készül a kormány? A héten jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztérium ötlete, miszerint egy ülésszakkal korábban, már április végén benyújthatja a kormány jövő évi költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, sőt, el is fogadhatják a jövő évi büdzsét. Részletek >>> |
A kormány a kiszámíthatóságot növelné azzal, hogy már áprilisban elkészíti a jövő évi költségvetést -a konvergenciaprogram összeállítása egyébként is most történik, ráadásul nemzetközi példa is van rá: a német kormány is hasonló gyakorlatot követ. A pozitív reálgazdasági és államháztartási folyamatokra építenek a büdzsé összeállításakor.
Áfacsökkentés, egyszámjegyű szja, jelentős bírságcsökkentés
Az adórendszerben komoly átalakításokra készülnek. Egységesítenék a társasági adó kulcsát, a ciklus végéig 1 számjegyű szja-kulcsot szeretnének, és az áfa csökkentésének lehetőségét is megvizsgálják még ebben a ciklusban - mondta a miniszter.
Az adóhatóságot illető kérdésekben szigorít a kormány: szűkebbre szabják a határidőket, nem tarthat évekig egy adóvizsgálat Varga szerint. Ha egy cég kéri, a jövőben maga is kérhet adóvizsgálatot (így például egy akvizíciónak tiszta lappal indulhat neki). Emellett a bírságok jelentős csökkentésére is készülnek.
A magánszemélyek szja-bevallása kapcsán is komoly átalakításra készülnek: az adóhatósághoz a cégektől egyébként is beérkezik minden adat a jövedelmekről, így az adóhatóság elkészítheti ez alapján az adóbevallást a jövőben az állampolgárok helyett.
