Februárban már a csőd elkerülése lesz a tét
Trhillerbe illő módon, a végső határidő után pár órával mégis megállapodtak a republikánusok és a demokraták tavaly év végén a fiscal cliff elkerüléséről - de mindez csak lélegzetvételnyi időre jelent megoldást az Egyesült Államoknak, ahol a két nagy párt éleződő ideológiai ellentéte akár államcsődbe is sodorhatja a világ vezető hatalmát (mely a megszorongatott demokrata elnök szerint mindig tripla A-s marad) - így vélekedik a híres dán filozófus leszármazottja, a világ szerte nagy figyelemmel kísért gazdaságkutató, Jacob Funk Kirkegaard. A Peterson Intézetnek dolgozó guru többek között az amerikai elnök egyik tanácsadója, állítólag kevés olyan top elemző van, akinek prognózisai ennyire telibe találnak.
"Mindenesetre legyen mindenki számára világos: ha február végéig nem határozzák meg egyértelműen, mekkora lehet az Egyesült Államok belső és külső eladósodásának rövid és középtávú plafonja, és nem írnak elő ehhez pontos, betartandó, szankcionálandó időrendet, akkor – minden túlzás nélkül – Amerika becsődöl!" - mondja az elemző a kialakult helyzetről.
A szakértő szerint bár az elnök politikai ellenfelei, a republikánusok beleadnak mindent, februárban így is lesz megállapodás, mely kiadáscsökkentéssel és az adóbevételek növelésével jár majd. Utóbbi azonban nem adóemeléseket jelent, hiszen a terhek növelése hozzájárulhatna a gazdaság bővülésének hanyatlásához. Kirkegaard szerint a növekedéssel egyetemben is nőhetnek az állam bevételei, illetve egyéb "kiskapukon" keresztül is. Adóemelés aligha lesz.
Romokban a költségvetés, a befektetők mégis menedéknek tekintik az USA-t
A guru szerint a helyzet az Egyesült Államokban sokkal drámaibb, mint a sokszor lomhasággal és tehetetlenséggel vádolt Európai Unióban. Úgy tűnik a józan ész és a pragmatizmus az óceán mindkét partján egyre fontosabb, a költségvetésre és az adósságdinamika megfékezésére Washingtonban és Brüsszelben is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek.
"Talán kevesen tudják, hogy az Egyesült Államok kormányának, az amerikai központi államnak a bevételei évente nem haladják meg az amerikai GDP 16 százalékát! Az európai államoknál ugyanez átlagosan 46 százalék! Washington bevétele tehát egy uniós országénak az egyharmada, ami abszurdum" - hívja fel rá a figyelmet Kirkegaard.
A kutató szerint George W. Bush kormányzása alatt a szövetségi tartalékok kiürültek, miközben Amerika példátlan recesszióba süllyedt, a kormány adót csökkentett, és közben két háborút vívott. Az Egyesült Államoknak 4 éve nincs rendes költségvetése, a büdzsét tulajdonképpen 3 havonta újraírják. Kirkegaard szerint az amerikai költségvetés közép távú reformjára mindenképp szükség van: "a józan ész, Amerika és a világ érdeke, hogy történelmi jelentőségű kompromisszum köttessék az Egyesült Államok költségvetésének átfogó, hosszú távra szóló reformjáról, hogy véget érjen az euróövezet országaiban elképzelhetetlen és egyébként is fenntarthatatlan rögtönzések korszaka a költségvetési politikában" - mondta Kirkegaard.
Ennek ellenére a befektetők mégis menedékként gondolnak az amerikai eszközökre, a dollárra és a kincstárjegyekre is. Kirkegaard szerint azért, mert bár a két nagy párt éles harcot vív egymással, az amerikai politikai rendszer ennek ellenére is mindig képes volt a kompromisszumra a történelmi pillanatokban. "Amerika a problémák megoldására van kódolva" - mondja a guru.
Kirkegaard szerint a zéró kamatpolitika tovább maradhat fent, mint azt a legtöbb elemző várja, mivel a munkanélküliség minden eddiginél nagyobb kihívások elé állítja a gazdasági döntéshozókat. Míg eddig a válságos periódusokban a gazdaság mindig felszívta a munkanélküli rétegeket, addig ennek most semmi jele sem látszik, a munkanélküliség továbbra is 7-8%, ami továbbra is indokolttá teszi a lazább monetáris feltételeket.
A guruval készült interjú első része teljes egészében itt olvasható, holnap jelenik meg a második rész, melyben Kirkegaard arról is beszél, Magyarország miért számít negatív kivételnek Európában.
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
