Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
6p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Egy amerikai befektetési társaság is jelentős részben ösztönzi az amazóniai esőerdő irtását egy tényfeltáró portál szerint. A Blackstone által birtokolt brazil cégek fejlesztései az agrárbizniszt felpörgetik, az Amazonast viszont tovább pusztítják. Egy helyi szakértő a Privátbankár.hu-nak azt mondta, hogy mindez nem lenne lehetséges a brazil kormány támogatása nélkül.
Kutyavilág. Felperzselt föld az Amazonas-medencében. EPA/Fernando Bizerra Jr.

Az Európában elterjedt közvélekedés szerint az amazóniai erdőtüzekért nagyrészt a helyi „földrablók” és gazdálkodók felelősek, akik egyre több területet gyújtanak fel és vesznek el az esőerdőtől annak érdekében, hogy azon növényeket termesszenek vagy állatokat tenyésszenek.

A környezetvédők emellett Jair Bolsonaro brazil elnököt is hibáztatják, aki már kampányában a gazdálkodók mögé állt, majd elnökként enyhítette a bírságokat, leépítette a környezetvédelmi felügyeletet, és ezáltal közvetve segítette a pusztítást.

Amerikai érdekeltség

Úgy tűnik azonban, hogy a szálak még ennél is távolabbra vezetnek. Az erdőirtásokért ugyanis komoly felelősség terhel két olyan brazil céget, amelyeket egy amerikai befektető birtokol – állítja a The Intercept.

A Glenn Greenwald Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró által vezetett tényfeltáró portál azt írja: ezek a vállalatok ellenőrzésük  alá vonták és kiirtották az esőerdők egyes területeit, és segítettek megépíteni egy vitatott megítélésű főutat a földek és az új, mirititubai kikötőjük között, ahol a gazdálkodók által termelt gabonát és szójababot hajókra rakják, és elszállítják nagyobb kikötőkbe.

Ezek a cégek tehát közvetve ösztönzik a növénytermesztést az (egykori) esőerdő területén, és segítik a termények exportját.

Trumppal is jóban vannak

A szóban forgó vállalatok egyike a Hidrovias do Brasil, amely üzemelteti az Amazonas-medence mélyén fekvő kikötőt. A cég nagyrészt – részben a Pátria Investimentoson keresztül  – a világ egyik legnagyobb befektetési társaságának, a New York-i székhelyű Blackstone-nak a tulajdonában van, amelynek társalapítója és vezérigazgatója Stephen Schwarzmann.

Az üzletember Donald Trump amerikai elnök közeli szövetségese és tanácsadója, és az elmúlt években több millió dollárral támogatta a republikánusok szenátusi vezetőjének, Mitch McConnelnek a lobbiszervezeteit.

Trump köztudottan jó kapcsolatokat ápol Bolsonaróval, akit a jelek szerint a Blackstone is erősen támogat.

Út a vadonban

Ami a részleteket illeti, mind a kikötő, mind az azt a termőföldekkel összekötő út, a B.R. 163-as is régóta vitatéma Brazíliában.

A Hidrovias még 2016-ban jelentette be, hogy exportálni fogja az út mentén termelt szójababot, és folytatja a fejlesztését. Bolsonaro pedig hatalomra kerülése után, idén tavasszal azt közölte, hogy a cég partnerként vesz részt az út kiépítésében és privatizációjában.

A fejlesztéssel persze önmagában nem lenne baj, sőt, gazdasági szempontból alighanem indokolt. Az viszont már probléma, hogy az építkezés további erdőirtással jár, a szállítás megkönnyítése pedig felgyorsítja az esőerdő termőfölddé válásának folyamatát.

A 163-as út és a mirititubai kikötő műholdképen. Forrás: Google Maps

A B.R 163 körüli irtási terület a kétezres évek óta csaknem folyamatosan nőtt – erről a Financial Times is beszámolt –, ami ellen az őslakosok és a környezetvédők rendszeresen demonstráltak, és ezzel fennakadásokat okoztak a forgalomban. Ennek ellenére a cég nem állt el tervétől, sőt, meg kívánja duplázni a kikötő kapacitását.

Virágzó agrárbiznisz

Az Amazonas helyén tehát lassan egy profitorientált agrárbiznisz jön létre. Ez a folyamat nagyrészt a „földfoglalókhoz” kötődik, akik illegálisan kiirtják az erdőt, az így megtisztított területet eladják agráripari cégeknek, amelyek azokon haszonnövényeket termesztenek. Ezt a termést szállítják a kikötőkbe exportra (legalábbis részben).

A brazil elnök már világossá tette, hogy pártolja ezt a folyamatot. Ezért építette le a környezetvédelmi szerveket és támogatta az agrárbizniszek vezetőit.

Bolsonaro hatalomra kerülésével az invázió egyre rosszabb lesz. Hacsak nem állítják meg, az elnök átgázol a jogainkon és hagyni fogja az esőerdő megszállását. A földfoglalásban nincs semmi új, mára viszont már élet-halál kérdés lett belőle

- mondta az Interceptnek Alexander Zaitchik, a helyi Apurina törzs egyik vezetője.

Esőerdőből szavanna

Az elmúlt évtizedekben az amazóniai esőerdő mintegy ötödét irtották ki. Ha további egyötödöt kiirtanak, akkor fennáll a Die Back, vagyis az erdő szavannává válásának veszélye.

Az erdőirtás megváltoztatja a hőmérséklet és csapadék rendszerét. Ezt a nagy termetű növények nem élik túl, a kisebb fajok viszont teret nyernek, ahogy történt ez a Cerradóban (trópusi szavanna Brazíliában – a szerk.) Az éghajlatváltozás miatt máshol is ugyanez a folyamat játszódhat majd le

- mondta ezzel összhangban a Privátbankár.hu-nak Gustavo Szilágyi brazil geográfus és vidékfejklesztési szakértő.

Minden rendben...

A Blackstone az amerikai portálnak küldött válaszában azt írta, hogy elkötelezettek a környezetvédelem iránt, a Hidrovias pedig az összes szükséges engedéllyel rendelkezik. Kiemelik azt is, hogy segítségükkel könnyebben szállíthatják terményeiket a brazíliai farmerek.

A projektet a Világbank egyik társszervezete is megvédte. Szerintük a Hidrovias és partnerei felelősen tevékenykednek, és a kikötőbe csak olyan szójababot szállítanak, amely a „természetes környezet megóvására érzékeny” kereskedőktől származik.

Mint írták, a nagy cégek betartják azt a 2006-ban született moratóriumot, amely szerint tilos illegálisan kiirtott erdők helyén termelt szójababbal kereskedni.

... vagy mégsem

A portál szerint ugyanakkor nagyon nehéz bebizonyítani, hogy egy szójabab-szállítmány ilyen területről  származik, hiszen ennek leleplezése a gazdálkodóknak sem érdeke. És persze a Bolsonaro-kormány sem érdekelt a cégek megregulázásában. Ráadásul a nagyszabású fejlesztések önmagukban is könnyebbé és olcsóbbá teszik a szállítást, és így ösztönzik a növénytermesztést.

Bolsonaro mindenesetre már bejelentette, hogy további utakat is fejleszteni kíván az Amazonas-medencében, és a Hidrovias is részt vesz számos régiós projektben. Ennek nyomán eddig szinte elzárt területek is elérhetővé válnak a bányászat és a fakitermelés számára, tehát még inkább felerősödhet az erdőirtás.

Ez az üzletnek ugyan jót tesz, az esőerdőn viszont újabb súlyos sebeket ejthet.

A kormány is benne van

Mindezzel kapcsolatban Gustavo Szilágyi a Privátbankár.hu-nak azt mondta: az amerikai tulajdonú cégeknek kétségkívül érdekükben áll működni brazil területeken. Szerinte ugyanakkor az esőerdő pusztításának fő ösztönzője a Bolsonaro-kormány:

Ez a típusú tevékenység nem végezhető az erdő kivágása nélkül, az erdőt pedig nem lehet kivágni a szövetségi állam támogatása nélkül.

(Videókommentárunk a témában: mi történik az Amazonas-medencében? Miért lett egy környezetvédelmi ügyből politikai ügy? És hogyan lehet erről úgy beszélni, hogy ne csináljunk hisztériát, de ne is bagatellizáljuk a történteket?)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy meglepetés jött a németektől
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 12:35
Az elemzők által várt romlás helyett javult a ZEW gazdaságkutató intézet szeptemberi németországi gazdasági hangulatindexe.
Makro / Külgazdaság Bekeményített a kormány: nemet mondott a külföldi vásárlónak
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 12:10
A Magyar Állam megtiltotta az Alföldi Tej Kft. külföldi felvásárlását.
Makro / Külgazdaság Ilyen árakon tankolhatunk holnaptól
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 11:04
A benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára sem változik holnaptól.
Makro / Külgazdaság Nem nyugszik Trump: megint a cégeknek üzent
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 10:20
Az amerikai elnök nagyon a fejébe vette, hogy át kell alakítani a cégek beszámolási gyakorlatát.
Makro / Külgazdaság Megindult Izrael Gázaváros ellen
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 09:45
Elindult a szárazföldi offenzíva Gázaváros ellen.
Makro / Külgazdaság Ez nem jó hír: lassult a keresetek növekedése
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 08:30
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. A bruttó 9 százalékkal nőtt, a júniusi 9,7 százalék után.
Makro / Külgazdaság Gyorsult a GDP a legfejlettebb országokban
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 07:55
Ha nem is jelentősen, de gyorsabb tempóra váltott a GDP-növekedés az OECD-országokban.
Makro / Külgazdaság Nagy-Britanniába látogat ma Donald Trump
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 16. 07:20
Állami látogatásra, vagyis hivatalosan a brit uralkodó vendégeként Nagy-Britanniába érkezik ma Donald Trump amerikai elnök és felesége, Melania Trump. III. Károly király hivatalos meghívólevelét Keir Starmer brit miniszterelnök még februárban nyújtotta át Washingtonban az Egyesült Államok elnökének. A látogatás időpontját a Buckingham-palota július közepén jelentette be.
Makro / Külgazdaság Milyen 25 év? Már majdnem Ausztria szintjén vagyunk – de van egy kis gond
Csabai Károly | 2025. szeptember 16. 05:43
Azzal, hogy nyugati szomszédunknál az éves infláció augusztusban fél százalékponttal lett magasabb a júliusinál, míg nálunk ugyanakkora, már alig magasabb a sógorok fogyasztóiár-indexe a magyarországinál. Apró szépséghiba, hogy a kontinentális összevetésben így sem sikerült előrébb lépnünk, az EU-ban például továbbra is csak négy országban nagyobb a pénzromlás, mint nálunk. A Privátbankár Európai Inflációs Körkép ugyanakkor újdonságként egy nappal az Eurostat hivatalos közlése előtt az uniós harmonizált fogyasztóiár-indexekről felállított rangsort is elkészítette.
Makro / Külgazdaság Kinek lenne jó és kinek nem, ha a választások után változna az szja?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 18:28
Nagy port kavart a Tisza Párt gazdasági szakértőjének kötcsei kijelentése, miszerint kormányra kerülésük esetén hozzányúlnának az adórendszerhez. Rögtön jött is rá a reakció: a jövő tavaszig biztosan regnáló kabinet szerint Magyar Péterék adóemelésre készülnek. Mi az igazság? És mi az igazságos? Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG