|
| Recep Tayyip Erdogan török elnök és Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban 2018. október 8-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd) |
Erdogan ma egy éven belül másodszor látogatja meg Budapestet, és miközben a magyar kormányfő stratégiai partnereként fogadja, a fővárosban több ezer fős tüntetést szerveznek az iszlamista vezető ellen. A látogatást bizonyára a nyugati kancelláriák is szoros figyelemmel kísérik, különösen, mivel 3 hete a magyar kormány - egyedüli uniós országként - megvétózta azt a deklarációt, amely figyelmeztette volna a török kormányt a szíriai invázió megindításával kapcsolatban. Budapest és Ankara látványosan fűzi egyre szorosabbra kapcsolatait, ennek részeként a hazai fővárosban nyit iskolát egy Erdoganhoz köthető szervezet, miközben Magyarország Ejder Yalcin típusú, török páncélozott harcijárműveket vásárlását is tervezi – holott 3 hete London, Párizs és Berlin felfüggesztette fegyvereladásait Ankara felé.
Magyar EU-biztos török lobbistaként?
A nyugati sajtó felfigyelt Orbán október közepi fellépésére is a Türk Tanácsban. A Die Welt kifejti, hogy „a magyar kormányfő Bakuban lelkesen felajánlotta támogatását Erdogannak a törökök uniós tagságához, bár az EU-biztosok formálisan függetlenek. Ez sokat elárul arról, hogy a politikus befolyásolni akarja a Bizottság munkáját. Azon kívül, ha kilátásba helyezi a belépést, miközben a török vezetés a nemzetközi jogot megsértve hadműveleteket folytat szír földön, az megmutatja, milyen kockázatokkal jár, ha a nyitás előkészítését egy magyar biztosra bízzák.”
A török államfő neo-ottomán külpolitikai vonalvezetését eközben több regionális hatalom is gyanakodva figyeli, vessünk egy-egy pillantást ezekre a megfontolásokra:
Egyiptom
Az egyiptomi sajtó beszámolói szerint Erdogan nemcsak a szomszédos országokban támogatja az iszlám szélsőséges szervezeteket, hanem még a nigériai Boko Haram szervezetnek is szállít titokban fegyvereket – amely a keresztények közötti vérengzésekkel vált hírhedtté világszerte. Az egyik egyiptomi tévécsatorna pedig egyenesen Erdogan ősellenségével, az USA-ban élő Fethullah Gulen hitszónokkal készített a minap interjút. Gulen szerint Erdogan gátlástalanul használja ki a vallásos szlogeneket, hogy ezzel legitimálja a Törökországot átszövő korrupciót.
Izrael
Izrael szerint Törökország Hamasz terroristákat rejteget, és pénzügyileg központi szerepet tölt be a terrortámadások anyagi alapjainak megteremtéséhez. Szíriai beavatkozásával pedig lehetővé tette, hogy az Iszlám Állam tagjai kitörjenek a börtönökből, és a jövőben támadásokat hajtsanak végre szerte a világban. Erdogan és az Iszlám Állam közötti kapcsolatokat a német sajtó is a napokban kritikusan vette górcső alá.
A kurdok
Erdogan október 9-én megindított hadjárata Észak-Szíriában egyesítette a korábban gyakran különböző célokat követő iraki-, törökországi- és szíriai kurdokat. Maszúd Barzanai, Iraki Kurdisztán elnöke lemondta első hivatalos látogatását Ankarába, miközben a térségben lakó kurdok bojkottot hirdettek a török árukra.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A Kreml szóvivője szerint nem szerepel a közeljövő terveiben a két elnök találkozója. 
