Donald Trump amerikai elnök szerdán aláírta azt a törvénycsomagot, amely szankciókat irányoz elő az Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen.
Az információt a Bloomberg hírügynökség közlése után a Fehér Ház is megerősítette. Donald Trump elnök ezzel törvényerőre emelte a kongresszus mindkét háza által a múlt héten elsöprő többséggel megszavazott törvénycsomagot.
Az Oroszország ellen hozott újabb gazdasági szankciókat az amerikai törvényhozás elsősorban a tavalyi amerikai választási folyamatba történt, Moszkva által cáfolt orosz beavatkozás miatt határozta el - a dolog pikantériája, hogy a beavatkozás elvileg Trump elnökké választása érdekében történt, és a Trump-adminisztráció tagjai (beleértve a családtagokat is) közül egyre többen érintettek az orosz beavatkozás ügyében folyó nyomozásban.
Az oroszok már válaszoltak is - de van még fegyverük
Ahogy arról beszámoltunk, a száztagú szenátusban 98:2 arányban fogadták el a szankciókat tartalmazó törvénycsomagot, csupán Bernie Sanders vermonti és Rand Paul kentuckyi szenátor szavazott ellene. A szenátusi szavazásra két nappal azt követően került sor, hogy a képviselőház szintén elsöprő többséggel - 419 igenlő és három ellenző vokssal - megszavazta a törvényt.
Trump ettől nincs könnyű helyzetben: bár tárgyalna Oroszországgal és javítaná a kapcsolatokat, de a képviselőház és a szenátus mintha ebben a kérdésben feszülne neki leginkább az elnöknek, így az vagy szembeszáll a testületekkel, vagy nem konfrontál velük, de akkor tervezett külpolitikájának egyik pillére omlik össze.
Az orosz elnök persze igencsak rossz néven vette a szankciók elfogadását. A korlátozásokra válaszul Oroszország közölte, hogy Amerikának 455-re kell csökkentenie az országban dolgozó diplomaták számát, illetve elkoboznak több, amerikai diplomaták által használt raktárat és nyaralót is. Ennél persze sokkal komolyabban is vissza tudnak vágni - itt elemeztük a lehetőségeket >>
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
