Az Európai Bizottság szerint nyugtalanságra ad okot Olaszország változatlanul magas államadóssága, amely az egész euróövezetre veszélyt jelenthet - figyelmeztetett az Európai Bizottság a 2017-es éves növekedési jelentésében.
Tavasszal rájuk néznek
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, az euróért és a szociális párbeszédért felelős biztosa Brüsszelben elmondta, a bizottság levélben értesítette az olasz hatóságokat arról, hogy 2018 tavaszán felül kívánja vizsgálni Olaszország megfelelését az adósságcsökkentési kritériumnak.
Az államadósság szintje Olaszországot különösen sebezhetővé teszi. Olaszország a közös európai fizetőeszközt használó 19 uniós tagállam harmadik legnagyobb gazdasága és Görögország után a második olyan ország a közösségen belül, amelyik államadóssága ilyen méreteket ölt.
Elszállt
A bizottság november elején közzétett gazdasági előrejelzése szerint Olaszország államadóssága 2017-ben elérte a bruttó hazai termék (GDP) 132,1 százalékát, jövőre azonban 130,8 százalékra csökkenhet. Ennek ellenére az adósságszint nagyságrendekkel meghaladja az uniós szabályokban rögzített legfeljebb 60 százalékos értéket.
A novemberi előrejelzésből kiderül, hogy az euróövezeti országok átlagos államadóssága 2017-ben a GDP 89,3 százalékát, 2018-ban 87,2 százalékát, 2019-ben pedig várhatóan 85,2 százalékát teszi ki.
Akiknek jár a piros pont
Az Európai Bizottság jelentése beszámolt arról is, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum úgynevezett prevenciós ágához tartozó tizenhat országot illetően hat ország (Németország, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Finnország és Hollandia) költségvetésiterv-javaslata megfelel a paktum 2018-ra vonatkozó rendelkezéseinek.
Öt ország (Észtország, Írország, Ciprus, Málta és Szlovákia) költségvetésiterv-javaslata nagyjából megfelel a rendelkezéseknek. Ezen országok tervei bizonyos fokú eltérést eredményezhetnek a középtávú költségvetési céljuktól, illetve az annak teljesítéséhez vezető kiigazítási pályától - jegyezték meg.
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
