|
| Isztambuli felhőkarcolók |
Majdnem utolértek
Az AKP, melyet maga Erdogan elnök alapított, az aranykorban ívelt fel, amikor a jövedelmek gyorsan nőttek, az államnak is volt bőven bevétele, utak, repülőterek, kórházak épültek. Az eredmény nemzetközi összehasonlításban is igen komoly: a korábban szegény ország gazdasági színvonala, akar a jövedelmeket, akár a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-t nézzük, a miénk 70-75 százalékára emelkedett.
A növekedés már csak 3,5 százalék, amivel a legtöbb európai ország elégedett lenne, de 10 százalék környékéről esett vissza, és a korábbi túlfűtöttség kedvezőtlen hatásai most jelentkeznek. A bankok egyre kevésbé akarnak új hiteleket nyújtani, így az eladósodott vállalatok bajban vannak. Idén eddig 240 cégnek kellett fizetési haladékot kérnie, annyinak, mint tavaly egész évben. A Reuters olyan esetet is említ, amikor egy bank lejárat előtt követelte a hitel visszafizetését, így a cégnek csődbe kellett menekülnie.
Kormányintézkedések
Mindez igen rosszkor jön a kormányzó pártnak és főleg Erdogan elnöknek, aki még idén népszavazással szeretné bevezetni az elnöki rendszert, ami által hatalma lényegében korlátlan lenne. A korábbi gazdasági prosperitás azonban most már hiányzik a népszerűség növeléséhez vagy akár megtartásához. A kormány ezért strukturális reformokkal próbálkozna, és a jegybankot is próbálja kamatcsökkentésre biztatni, a magas infláció ellenére.
A kormány az év elején 30 százalékkal megemelte a minimálbért, ami sok kisebb céget hozott nehéz helyzetbe. Januárban 379 ezer fővel, 2,7 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma, kétharmaduk korábban kis-, és középvállalatoknál dolgozott. Mindezt súlyosbítja turizmus visszaesése, amelyet részben az országban elkövetett merényletek, részben az orosz turisták elmaradása okoz a két ország kapcsolatának megromlását követően.
Rossz hitelek
A hivatalos adatok szerint a nemfizető hitelek aránya 3,3 százalékra emelkedett az első negyedévben az egy évvel korábbi 2,8 százalékról. Ugyanez az adat a kis-, és középvállalkozásoknál 4,4 százalék. Bankárok és elemzők szerint a tényleges szám ennél jóval nagyobb is lehet, miután a bankok gyakran eladják rossz portfóliójukat, átstrukturálják a hiteleket és egyes kölcsönöknek meghosszabbítják a lejáratát, hogy így fizetőképes maradjon az adós.
A rossz hitelek arányának megnövekedése lerontja a bankok nyereségességét és elriasztja őket attól, hogy újabb hiteleket nyújtsanak. Az elemzők nem számítanak komoly bankválságra, de azt mondják, a hitelprobléma erősen visszaveti a gazdasági növekedést, miután azt 2012 óta jórészt a belföldi kereslet generálta.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
