|
| Stefano Bottoni (Forrás: Youtube/Új Egyenlőség) |
Az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a HVG e heti számában megjelent interjúban elmondta: 2010-ben még nagy reményeket fűzött a Fideszhez, mert biztos volt abban, hogy Gyurcsány Ferencet rossz kormányzásban nem lehet alulmúlni; az elején még csodálta az Orbán-kormány politikai határozottságát, és tetszett neki a multik elleni fellépése.
Nem akart betagozódni
2014 után azonban megváltozott az olasz-magyar történész viszonyulása a kormányhoz.
„(Ekkor) jöttem csak rá, hogy a rendszer nem tud és nem is akar konszolidálódni, de 2017 elején még állandó lakcímkártyát igényeltem. Rá néhány hétre indult a CEU-ügy, majd jött a kutatók listázása a Figyelőben, a szörnyű választási kampány és a drámai eredmény. Ezek után már tudtam, hogy bárki sorra kerülhet.”
Megtehette volna, hogy – mint mondta – sok tehetséges és becsületes kollégájával együtt betagozódik a NER-be, de zavarta, hogy a fideszes rendezvények egy idő után a pozíciók szerzéséről és az ellenfél megsemmisítéséről szóltak.
„De a legjobban az zavart, hogy ha közéjük tartozol, tartani kell a szádat, márpedig ez nem fért meg az olasz temperamentumommal.”
Félautoriter rendszer
A magyar gyökerekkel rendelkező Bottoni, aki egyben az MTA függetlenségéért harcoló Akadémiai Dolgozók Fórumának egyik alapítója, nagyon sok energiát fektetett abba, hogy boldoguljon Magyarországon, és szerette volna, ha ez a befektetés megtérül. Azt hitte, hogy sikerrel zárul a Nyugathoz csatlakozás.
„Azt pedig nem tudtam volna elképzelni, hogy visszafordul félautoriter rendszerbe. És ez mérhetetlenül fáj és dühít.”
Bottoni, aki júliustól a firenzei egyetemen tanít majd, és heti néhány napot fog ott tölteni, könyvet ír az Orbán-rendszer történelmi gyökereiről. Szerinte a magyar kormányfő egy olyan világtrend része, amit bizonyos értelemben megelőzött, ez az előnye azonban rohamosan fogy. Úgy véli, hogy térségünkben a valódi probléma nem a migráció, hanem a tömeges elvándorlás és az agyelszívás.
Törzsi logika
Arra a kérdésre, hogy mi a leginkább furcsa számára Magyarországon, azt mondta:
„A nagyon passzív, gyanakvó viszonyulás a közügyekhez, szinte lehetetlen ezeket a falakat áttörni.”
Szerinte bár a maffia „azért komolyabb dolog, mint a NER”, Magyarországon is egyfajta törzsi logika működik. A társadalom klánokra bomlik fel, és mindenki csak a saját boldogulásával törődik, akár a közösség kárára is – mondta a HVG-nek.
A tüntetés kényszerlépés
A héten az Akadémiai Dolgozók Fóruma ismét tüntetést szervezett a Magyar Tudományos Akadémiáért a kutatóintézet székházához. Bottoni az ATV-nek azt mondta, hogy a politika behatolt a tudományos világba, amikor elvette az MTA-tól a költségvetése egy részét.
Hozzátette: a tüntetés kényszerlépés. A tudósok nem ezzel akarnak foglalkozni, hanem nyugodtan szeretnének dolgozni, egy könyvtárban ülni és könyvet írni, de ezt a helyzetet nem ők teremtették.
Beszélt arról is, hogy az Európai Néppárt által (a Fidesz felfüggesztése ügyében) kiadott nyilatkozat tartalmaz egy mondatot, miszerint a kutatás szabadságát is vizsgálni fogják. Reméli, hogy ez az Akadémiára is vonatkozik, nem csak a CEU-ra.
(A Fidesz felfüggesztéséről készült háttéranyagunkat itt olvashatja: „Die Welt: megalázták Orbán Viktort – a Fidesztől hangos a világsajtó”.)
Banai Péter Benőt november 25-én hallgatják meg. 
