Az Inforádió Aréna című műsorában Orbán Viktor azt mondta, a Takarékbankban való állami szerepvállalás egy átfogó hadművelet része. A kormányfő szerint a magyar pénzügyi közvetítőrendszerben nincs hangsúlyos szerepe a takarékoknak, pedig Nyugat-Európában azok 30-40 éve sikeresen működnek. A miniszterelnök szerint a takarékok bankszerű együttműködése esetleges, és hiányoznak azok a pénzügyi szolgáltatási termékeik, amelyeket egységesen tudnának értékesíteni az államtól kapott felhatalmazás alapján.
A takarékokra hajtanak: de miért?
| "Az üzleti világ egyik etikai alapszabálya, hogy csak megvalósult tranzakciókról és a felek előzetes egyetértésével illik nyilatkozni, amit a múltban is mindig betartottam és így szeretnék eljárni a jövőben is" - válaszolta a Privátbankárnak adott interjújában Hegedűs Éva, Gránit Bank alelnök-vezérigazgatója arra kérdésre, felvetődött-e, hogy az állam is beszálljon a bank feltőkésítésébe. A teljes interjút itt olvashatja >>> |
Orbán emlékeztetett rá, hogy a takarékok vezetőivel már a választások előtt egyeztetett a szektor megerősítéséről, de a kormánynak erre a projektre az elmúlt 2 évben egyszerűen nem maradt energiája.
Most, hogy a Takarékbank német tulajdonosai úgy döntöttek, hogy kiszállnak, lehetőség nyílik az állami szerepvállalásra. A kormány a takarékszövetkezetekkel megegyezve, új jogszabályokat alkotva egy erős, stabil, a lakosság számára könnyen elérhető, a megtakarításain keresztül tulajdonosi részvételi lehetőséget is kínáló pénzügyi szolgáltatói intézményt hozhat létre – mondta a miniszterelnök.
Úgy tudni az állam a német DZ Bank 38%-os tulajdonrészéért 4 milliárdot ajánlott, az üzletet az MFB ütheti nyélbe. Az államnak két célja lehet a tulajdonszerzéssel: egyrészt a takarékokon keresztül pörgetheti fel a most akadozó hitelezést, mely a növekedési kilátásainkat is erősen erodálja. De értékes csatorna lehet a lakossági állampapír-értékesítésben is a takarékok hálózata, így az államnak nem feltétlenül kellene versenyre kelnie a banki betéti kamatokkal (az ÁKK nem rég indított erőteljes imázskampányt, hogy növelje az állampapírok népszerűségét a lakosság körében). Egyes - magukat megnevezni nem kívánó - informátoraink szerint az is elképzelhető, hogy az állam a közszolgákra szabja a takarékok termékpalettáját.
Volt terv, a válságadók rendszerben tartására - blöfföltek?
Bár korábban a kormány többször is hangoztatta, hogy az ágazati különadókat kivezeti, a mostani rádióinterjúban Orbán Viktor már azt mondta, arra számítottak, hogy az eurózóna válságát Brüsszel ennyi idő alatt megoldja, így kivezethetőek lesznek a plusz sarcok, de készült arra is terv, hogyha nem így lesz, az adókat meghosszabbítják. A miniszterelnök egészen pontosan így fogalmazott: "Terv volt az is, hogy ha a válság lassabban múlik, akkor meghosszabbítjuk az adók rendszerben tartását". A kormány hiába reménykedett, az eurózóna válsága csak elmélyült, akadozik az európai gazdaság élénkülése is. Márpedig ha így volt, a kormány blöffölt, amikor tavaly december elején megegyezett a bankokkal az ágazati adó kivezetéséről (pontosabban annak lefelezéséről).
A kormányfő ennek ellenére most azt mondta, az ágazati különadókat kivezetik, de a cégeket bent kell tartani a közös teherviselés rendszerében ráadásul úgy, hogy "nem válság- és átmeneti, hanem állandó adókat vet ki a kormány, így biztosítva az ország működését és a méltányos közteherviselést". A kormányfő szerint erre azért is volt szükség, mert Magyarországot nehéz helyzet elé állították.
Brüsszel nem fogadta volna el a számainkat?
|
A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárás lefolytatásakor nehezményezte, hogy Magyarország átmeneti, egyedi tételekkel (nyugdíjpénztári vagyon és különadók) konszolidálta államháztartását, nem pedig tartós kiigazítóprogrammal az Ecofin-csoport ajánlásai alapján. Az Olli Rehnnek küldött levelében ezt amúgy maga Matolcsy György is elismerte (igaz, a tárca sajtóosztálya az angol nyelvű levelet nem adta ki magyar fordításban). Ahogy a kormányfő fogalmazott: "nem fogadták el a válságadókat a költségvetés bevételeként". A miniszterelnök azt mondta: "amikor az uniós támogatások szempontjából fontos teljesítményszámokat megállapították, nem vették figyelembe, emiatt a hiány magasabb lett, holott a válságadókkal jelentősen sikerült leszorítani azt".
Tavaly nem hogy leszorítani sikerült, az államháztartás az egyedi tételek miatt szufficittel zárt, amit az Eurostat is megjelenít statisztikáiban. A számokat tehát az Európai Bizottság elfogadta, csak a módszert nem.
Nem vész el, csak átalakul
Így a túlzottdeficit-eljárás keretében kilátásba helyezte, hogy a kohéziós alapok egy részét felfüggeszti (a GDP 0,5%-ra rúgó támogatási összegről van szó). Az Ecofin június 22-én mondja ki a végső szót, de az Európai Bizottság legfrissebb prognózisai már arról tanúskodnak, Brüsszel szerint Magyarország idén és jövőre is a 3%-os referenciaérték alatt tudja majd tartani az államháztartás hiányát. A Bizottság holnap közli országokra lebontva ajánlásait, amiből nagyjából kiderülhet, bukjuk-e a támogatási pénzeket.
A kormányfő leszögezte, az közteherviselés alanyai nem változnak, azok továbbra is a pénzügyi szektor szereplői és a multinacionális cégek, csak az, milyen módon járulnak hozzá a közöshöz. "Nem várható már olyan európai válsághullám, amelyet ne tudna Magyarország sikeresen átvészelni" - mondta az interjúban Orbán Viktor.
Visszaállíthatják a kötelező sorkatonai szolgálatot. 
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
