A brit gazdaság a kedvezőtlenné vált külső környezet miatt a korábban vártnál lassabban növekszik, de még nagyobb kockázatok terhelnék a növekedési kilátásokat, ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból - mondta a következő pénzügyi év költségvetési tervezetét ismertetve szerdán a brit pénzügyminiszter.
Nem jöttek be a jóslatok
George Osborne, aki a londoni alsóházban terjesztette elő a 2016-2017-es pénzügyi év költségvetési javaslatát, elmondta: a kormány mellett működő Költségvetési Felelősség Hivatalának (OBR) előrejelzései szerint - amelyekre a költségvetési tervezés épül - az idei naptári évre 2 százalékos, 2017-re 2,2 százalékos, az utána következő három évre egyaránt 2,1 százalékos gazdasági növekedés várható.
Az idei növekedési prognózis 0,4 százalékponttal gyengébb a korábbi előrejelzésnél. Tavaly 2,2 százalékkal nőtt a brit hazai össztermék (GDP). Osborne kijelentette: az OBR felülvizsgált növekedési prognózisa is arra a feltételezésre alapul, hogy Nagy-Britannia az EU tagja marad.
Nem politizálnak, de azért ne legyen Brexit
Az OBR nem kíván részt venni a brit EU-tagságról június 23-ra kiírt népszavazás kampányának politikai vitájában, így nem készített tételes mérleget a további brit EU-tagság gazdasági előnyeiről és költségeiről. Azt azonban a testület elemzése megállapítja, hogy ha a referendumon a kilépést pártolók kerülnek többségbe, azt hosszan elhúzódó bizonytalanság követné, különösen abból a szempontból, hogy Nagy-Britannia milyen új viszonyrendszert tudna kiépíteni az unióval - hangsúlyozta szerdai előterjesztésében a brit pénzügyminiszter. Hozzátette: az OBR megítélése szerint egy ilyen hosszas bizonytalan időszaknak negatív hatásai lennének az üzleti és a fogyasztói bizalomra, és jelentős piaci árfolyamkilengéseket is okozna.
Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból független londoni elemzőházak szerint is jelentősen megterhelné a brit gazdaság növekedési kilátásait, sőt egyes citybeli elemzői vélemények szerint ez a kockázat már most is lassítja a növekedést.
Egyébként sem jók a kilátások
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) központi előrejelzési forgatókönyve szerint a brit gazdaság növekedése máris folyamatosan lassul: a ház az idén 2 százalékos, jövőre 1,7 százalékos növekedést vár Nagy-Britanniában, vagyis jóval gyengébbet a szerdán ismertetett költségvetési tervezetben szereplő ütemnél.
A CEBR elemzői szerint ugyanakkor ezeket az előrejelzéseket is lefelé ható kockázatokkal terheli a Brexit lehetősége, mivel Nagy-Britannia kilépése az EU-ból legalábbis rövid távon komoly zűrzavarral járna. Brexit esetén a CEBR a font további meredek gyengülésére számít, és valószínűsíti azt is, hogy a brit EU-tagság megszűnése negatív hatással lenne a működőtőke-beáramlásra és a külföldi befektetői keresletre a brit ingatlanpiacon.
Már most húznak a nadrágszíjon
A brit pénzügyminiszter a költségvetési tervezet szerdai előterjesztésében ugyanakkor kijelentette, hogy a meghozott takarékossági intézkedések eredményeként változatlanul cél az államháztartási többlet elérése a 2019-2020-as pénzügyi évre. Osborne szerint a brit kormány abban az évben és a következő évben is a hazai össztermék 0,5 százalékának megfelelő többletet tervez az államháztartási egyenlegben.
A pénzügyminiszter felidézte, hogy amikor a Konzervatív Párt 2010-ben kormányra került, munkáspárti elődjétől 11,1 százalékos - békeidőben példátlan mértékű - GDP-arányos államháztartási hiányt örökölt. Osborne közölte: az azóta végrehajtott költségvetési konszolidáció révén a deficit a következő pénzügyi évben várhatóan már csak 2,9 százalék lesz.
A vártnál gyengébb gazdasági növekedés miatt ugyanakkor az államadósság-ráta a módosított előrejelzés szerint a GDP-érték 82,6 százaléka lesz a 2016-2017-es pénzügyi évben az eredeti célkitűzésben szereplő 81,7 százalék helyett. Ez azt jelenti, hogy nem teljesül a konszolidációs program elején meghirdetett cél, amely minden pénzügyi évre az államadósság-ráta csökkenését irányozta elő.
Megvitatnák a zaporizzsjai atomerőműben való amerikai jelenlét kérdését. 
