Nem győztünk, de esélyt teremtettünk a későbbi győzelemre – így foglalta össze Orbán Viktor miniszterelnök a ma zárult EU-csúcs fejleményeit klímavédelem ügyében. Brüsszelben az uniós tagállamok vezetői – köztük a magyar kormányfő – megállapodtak abban, hogy Európának 2050-re karbonsemlegessé kell válnia. Az egyetlen ellenkező Lengyelország volt. A csúcson szó volt a Brexitről is.
 |
| Orbán Viktor és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tagállami vezetők gyűrűjében Brüsszelben. EPA/OLIVIER HOSLET |
Orbán Viktor szerint Magyarország szempontjából is sikeres volt a klímavédelmi tárgyalás a mai végződött EU-csúcson.
Ki fizeti a számlát?
Mint mondta, a brüsszeli viták arról szóltak, hogy ki fizeti majd a számlát.
Tudjuk, hogy milyen fontos a klímaváltozás elleni küzdelem, de mi magyarok azt is tudjuk, hogy ennek ára van. Méghozzá nagy ára, mert ez egy drága dolog.
Szerinte a csúcson sikerült megteremteni az esélyét annak, hogy ne a szegényebb országok és emberek fizessék meg ennek az árát, és elérték, hogy az új szabályok olyanok legyenek, amelyek nem vesznek el pénzt a felzárkózást célul kitűző országoktól.
Hozzátette: olyan szabályok meghozatalára van lehetőség, amely bátorítja a nukleáris energia felhasználását, és esély van olyan szabályok megalkotására is, hogy a klímavédelem ne eredményezze se az üzemanyag, se az élelmiszer árának növekedését. További konkrétumokat azonban nem közölt.
Orbán is rábólintott
Mint arról beszámoltunk, az EU-csúcson az uniós tagországok vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint a klímavédelmi célokat minden tagországi vezető elfogadta.
Az Európai Tanács ugyanakkor elismeri és tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról.
Az Európai Beruházási Bank 1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban. Az Európai Bizottság pedig 100 milliárd euró értékű beruházást mozgósítana az uniós gazdaságok környezetbarátabbá válásának érdekében.
Orbán Viktor egyébként nemrég azt mondta: számításaik szerint ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság teljesítse a karbonsemlegességi célt, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani.
Varsói (fél)vétó
Bár Lengyelország nem akadályozta meg a klímavédelmi állásfoglalást, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.
Ez azt jelenti, új tanácsülést fogunk tartani, hogy alaposan megvizsgáljuk az ország helyzetét
- mondta Charles Michel. Angela Merkel német kancellár szerint Lengyelországnak még időre van szüksége annak mérlegelésére, hogyan tudja a klímasemlegességhez kellő feladatokat végrehajtani.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri majd el. Hozzátette: országa "nem lehet bűnös", amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni.
A megkívánt átállást biztonságos és gazdasági szempontból az ország számára előnyös módon fogjuk tudni végrehajtani
Egyúttal megelégedéssel nyugtázta az Európai Tanács által elfogadott szövegben szereplő nukleáris energiáról szóló kiegészítő záradékot.
Ha el akarjuk érni a klímasemlegességet, olyan erőforrásokra kell alapozni gazdaságainkat, amelyek szilárdak az energiabiztonság szempontjából
Az EU gyors Brexitet szeretne
A csúcson természetesen szó volt a Brexitről és a csütörtöki brit előrehozott választás eredményéről is.
Charles Michel, miután gratulált a konzervatív brit kormányfőnek, Boris Johnsonnak a győzelemhez, reményét fejezte ki, hogy a brit parlament a lehető leghamarabb megszavazza a rendezett kilépést biztosító megállapodást a megbeszélések folytatása érdekében.
Hozzátette: az európai országok készen állnak a nyitott kérdések lezárását célzó tárgyalások folytatására. Mint mondta, a megbeszélések alkalmával az EU védelmezni fogja az unió, tagállamai és lakói érdekeit, ugyanakkor mindent megtesznek annak érdekében, hogy a legszorosabb együttműködést tartsák fenn az Egyesült Királysággal.
Mivel a konzervatívok jelentős többséget szereztek a parlamentben, a kilépési megállapodás elfogadása gyakorlatilag biztosnak tekinthető – mint ahogy az is, hogy az Egyesült Királyság jövő január végén valóban kilép majd az EU-ból.
Címlapon
A Google és az EU is moratóriumot hirdet az arcfelismerő rendszerekre
Moratóriumot vezetne be az EU az arcfelismerő rendszerek nyilvános használatára, de a Google is támogatja a technológia ideiglenes halasztását. Közben egy aprócska start-up cég, a Clearview AI egy három milliárd képet tartalmazó gigantikus méretű adatbázist épített fel arcfelismerő rendszeréhez.
- Ma európai politikai földrengés jön – Orbán Viktor egy hét múlva szólal fel
- Újabb országban jelent meg a koronavírus, nő a halottak száma
- Emberemlékezet óta nem látott hóhiány sújtja Japánt
- Merész jóslat: 1-2 év, és nem lesz szükség készpénzre Magyarországon?
- Egészségügyi vészhelyzetet hirdettek ki Hongkongban
- Két koronavírus-gyanús esetet találtak eddig Magyarországon
- A Google és az EU is moratóriumot hirdet az arcfelismerő rendszerekre
További cikkek
-
Két koronavírus-gyanús esetet találtak eddig Magyarországon
Kiderült hogy egyikük sem ezt a betegséget kapta el. Sem az országban, sem a határokon kívül nem tudni magyar betegről. Tovább
-
Ma európai politikai földrengés jön – Orbán Viktor egy hét múlva szólal fel
Salvini ma diadalittasan térhet vissza az olasz nagypolitika színpadára. Ha az EU egységének megbontásáról van szó, akkor a magyar miniszterelnök sem lehet messze – ő jövő vasárnap lép fel Rómában. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Újabb országban jelent meg a koronavírus, nő a halottak száma
A hivatalos adatok szerint már 56 halottja van Kínában a koronavírusnak, a fertőzöttek száma közelíti a kétezret. Kanadában bejelentették az első fertőzésgyanús esetet, Oroszországban egy szállodához vonultak ki a mentők, az amerikaiak evakuálásra készülnek. Tovább
-
Emberemlékezet óta nem látott hóhiány sújtja Japánt
Szakértők szerint a jelenség mögött a globális felmelegedés állhat, amely miatt hó helyett eső hull az égből. Tovább
-
Egészségügyi vészhelyzetet hirdettek ki Hongkongban
Egészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki Hongkonban szombaton Carrie Lam, a különleges közigazgatású kínai terület kormányzója a koronavírus terjedése miatt. Ez egyebek között azt jelenti, hogy korlátozzák a terület fizikai kapcsolatát az anyaországgal, ahol már 41-en vesztették életüket a koronavírus okozta tüdőgyulladásban, és csaknem 1300-an megfertőződtek. Tovább
-
Lassan aprópénznek tűnik a közmunkások bére
Bár a kormány fő célja, hogy a közmunkásokból minél több személyt tereljenek át az elsődleges munkaerőpiacra, aminek érdekében szűkítik a programokat, még mindig kicsivel több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak a másodlagos munkaerőpiacon. Az ő anyagi helyzetük évre évre egyre rosszabb lett. Tovább
-
Női kézilabda Eb-t rendez Magyarország 2024-ben
Magyarország, Ausztria és Svájc rendezheti a 2024-es női kézilabda Európa-bajnokságot a kontinentális szövetség (EHF) Stockholmban meghozott szombati döntése értelmében. Tovább
-
Senki ne utazzon a kínai Hubei tartományba! - figyelmeztet a külügy
Jelenleg senkinek nem ajánlott a kínai Hubei tartományba utazni, mert a hatóságok a koronavírus miatt teljesen lezárták, így nem lehet elhagyni sem - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szombaton az MTI-vel. Tovább
-
Közvetlen veszélyt jelentene Trump a demokráciára?
A demokrata párti törvényhozók szerint igen. Tovább
-
Utánajártunk: mit tesznek a multik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért?
A Microsoft januárban jelentette be, hogy 2030-ra, azaz tíz éven belül el fogja érni az úgynevezett karbonnegatív állapotot. Vagyis addig az időpontig a multinacionális vállalkozás a saját szén-dioxid-kibocsátását meghaladó mértékben fog olyan projekteket támogatni, amelyek révén több szén-dioxidot tudnak a légkörből kivonni, mint amennyit oda korábban juttattak. Megkérdeztük a legnagyobb hazai tőzsdei cégeket is, ők mit tesznek az egészségesebb, élhetőbb környezet érdekében. Tovább
-
Orbán Viktor, a Néppárt és a Marslakók – A hét sztorija
A héten mutatta be a Bölcsek Tanácsa a Fideszről készült jelentését az Európai Néppárt elnökének, Donald Tusknak. De mi a Fidesz-Néppárt balhé lényege? Ki akar kirúgni kit és miért? Hihetünk-e a függő és független médiának? Mire gondol Soros György egy New York-i felhőkarcoló 13. emeletén? És hogy jönnek ide a Marslakók? Tíz kérdés, tíz válasz munkatársunk, Wéber Balázs kommentárjában. Tovább
-
Forint: lehet még lejjebb
Legalábbis az elemzők úgy vélik, az euróval szemben rövid időn belül immár viszonylag a sokadik történelmi mélypontját elért hazai fizetőeszköz még a 337,50 forintnál is gyengébb szintre süllyedhet. Ilyenkor szokás a jegybank szándékait vizslatni, márpedig jövő kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának kamatdöntő ülése esedékes. Tovább
-
Eldőlt a Rác fürdő sorsa? A tettek mezejére lép az új főpolgármester
Január 29-én munkához lát a fővárosi közgyűlés, az ülésen rengeteg személyi változás mellett a Rác Fürdő sorsáról is döntés születhet majd. Tovább
-
IMF: sokat változott a helyzet tavaly ősz óta
A globális gazdaság kilátásai jelentősen javultak az elmúlt hónapokban - mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője az 50. davosi Világgazdasági Forum pénteki zárónapján. Tovább
-
Béke van a szomszédban, jönni fog a gáz
Az orosz-ukrán gázszállítási megállapodás Magyarország ellátásbiztonságát is javítja, de a téli időszak gázszükségletét a tárolói kapacitások is fedeznék. Tovább
-
Börtönben az igazgató, mi lesz a Belgrád-Budapest gyorsvasúttal?
Január közepén őrizetbe vették Miroljub Jevtićet, a szerbiai vasúti infrastruktúra állami tulajdonú társaság igazgatóját. A hírt Nebojša Stefanović szerbiai belügyminiszter jelentette be. A szerb kormány azóta már leváltotta tisztségéről a vasúti vezetőt, aki egyebek között a Belgrád-Budapest nagysebességű vasúttal is foglalkozott. A szerb miniszterelnök már alá is írta a leváltását. Tovább
-
Megvan a pénz a környezetbarát buszokra
15,7 milliárd forint értékű beruházási hitel felvételéről kötött megállapodást a Volán Buszpark Kft. és az Európai Beruházási Bank. Tovább
-
11 milliárd forintért terveznek új kórházakat
Kásler Miklós, az EMMI vezetője pénteken azt közölte, hogy 11 milliárd forintot fordít a kormány kórházépületek tervezésére. Tovább
-
Az EU vezetői aláírták a Brexit megállapodást
Aláírta az Egyesült Királyság európai uniós tagságnak megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben. Tovább
-
Irán szövetségesei alakítottak kormányt Libanonban – ki fog nekik segíteni?
A libanoniak elvesztették hitüket a teljes politikai osztályban és az ország bankrendszerében, miközben a nemzetközi pénzpiacok elvesztették a hitüket Libanonban. Egyes libanoniak – beleértve a jegybank vezetőjét – most Katar felé fordítják figyelmüket. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
