Fotó: EPA/Soeren Stache

Merkel kancellár váratlanul lemondta részvételét a január 20-án kezdődő Davosi Világgazdasági Fórumon. Vezetnie kell ugyanis azokat a válságüléseket, amelyek országának egyre borúsabb biztonságpolitikai helyzetével foglalkoznak. A Kölnben és több más német városban bekövetkezett szexuális zaklatások ugyanis aláásták a német polgár hitét a saját államában. Abban az államban, amely a biztonság, igazságosság és rend fenntartásának garanciája kellene, hogy legyen.

Berlinben most nagy a kapkodás és a konzervatív vezetésű belügyminisztérium és a szociáldemokrata vezetésű igazságügyi minisztérium tegnapi javaslata szerint az elkövetett támadások miatt bevezetik, hogy ki kell utasítani mindazon külföldieket, akiket szexuális bűncselekmény, élet vagy testi épség, illetve tulajdon elleni bűncselekmény, vagy hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, függetlenül a büntetés időtartamától és attól, hogy letöltendő vagy felfüggesztett-e a büntetés. Eddig legkevesebb egy év szabadságvesztés büntetés esetén kellett kiutasítani az ilyen típusú bűncselekményt elkövető külföldieket.

Menetel az AfD párt

Káncz Csaba

A német kancellár tavaly nyári törvénytelen határnyitása láncreakciót váltott ki, és a főáramlatú német politika a szilveszteri botrányos eseményekért főként a szerencsétlen rendőrségen próbálja elverni a port. Azon az intézményen, amelyet az elmúlt pár évtizedben alulfinanszírozott, létszámleépítésre kényszerített és nem biztosította az elegendő anyagi forrást a technikai fejlesztésére. Eközben a megrendült államot látva Kölnben már harcművészek, testépítők és biztonsági őrök csatlakoznak ahhoz az önvédelmi csoporthoz, amelyek a menekültek megrendszabályozását tűzték ki célul és egy csoport pakisztáninak már el is látták a baját.

Megrendült állam: a polgárok kezükbe veszik a menekültügy kezelését

Merkel közben továbbra is visszautasítja a felső korlát megszabását a menekültek és migránsok számára. Ezzel is összefüggésben népszerűsége folyamatosan hanyatlik: míg teljesítményével múlt áprilisban még a polgárok 75 százaléka volt elégedett, ez most 58 százalékra bucskázott. A megkérdezettek mintegy háromnegyede szerint a kormányzat előtt álló legfontosabb feladat 2016-ban a migráns- és menekültügy kezelése. Közben az euroszkeptikus és bevándorlás-ellenes AfD párt már 11.5 százalékos támogatottsággal a harmadik legtámogatottabb politikai formáció lett.

Vak vezet világtalant

A kancellár holnap fogadja Berlinben Junckert, az Európai Bizottság vezetőjét. Két vezető európai politikai személyiség találkozik, akiket megrendített a menekültválság és akik most a 25. órában próbálnak valamilyen megoldást kitalálni. Brüsszel és Berlin tavaly november 29-én hozott tető alá egy vitatott megállapodást Ankarával, amelynek értelmében Erdogan elnök 3 milliárd euróért és az EU-csatlakozás felgyorsításáért cserébe visszafogja a menekültek áradatát.

Ez a projekt azonban a bukás szélén áll, ugyanis számos EU tagállam máig nem hajlandó befizetni a részét az Erdogan-nak szánt baksisba, és ezért a törökök sem teljesítik azt, amit megígértek. Az EU keleti tagállamai szerint itt alapvetően egy német problémáról van szó és nem érzik magukénak a megállapodást. Felületi kezelésként az EU határőrizeti szerve, a Frontex a jövő hónapban képviselőt küld Ankarába, hogy a csempészhálózatok elleni fellépést koordinálja.

Berlin magánya

Az elmúlt hónapokban Merkel kancellár európai befolyása érzékelhetően gyengült, hiszen Berlin képtelen volt előrehaladást elérni a menekült-kvóta EU-s bevezetésének ügyében. Kijelenthető, hogy a német menekültpolitikát a kontinensen már csak az EU egyes intézményei támogatják. Ráadásul Berlin két fő kontinentális politikai támasza is megrendült: Párizst lebénítja a Front National emelkedése, míg Varsó nemrégen úgy döntött, hogy inkább a saját útját járja.

Márpedig a német külpolitika 2014-es felülvizsgálata azzal a következtetéssel zárult, hogy egy erős és befolyásos Németországnak szüksége van egy hasonló szellemiségű EU-s környezetre. Ebből következően a német pozíció gyengül, ha az EU gyenge és cselekvőképtelen. Ahogyan nő az instabilitás az EU szomszédságában és ez közvetlenül befolyásolja a megosztott EU belső helyzetét, úgy ütközik ki mindinkább, hogy Berlinnek lecsökkent az érdekérvényesítő képessége az EU struktúráin keresztül.

A politikai kihívások mellett ne feledkezzünk meg a pénzügyiekről sem. A kínai pénzügyi kártyavár megkezdődött beomlása közepette érdemes emlékeztetni a német gazdaság kínai kitettségére és ráutaltságára. Az export teszi ki ugyanis a német GDP 45.7 százalékát. Nos, bár a német exportnak csupán 6.6 százaléka áramlott Kínába 2014-ben, ez a szám csalóka. A német kulcsiparág, az autóipar számára Kína jóval jelentősebb piac, 10.4 százalékát kitéve az autóexportnak és 17.5 százalékát az autó alkatrészek kivitelének.

Káncz Csaba jegyzete