A kivitel euróban számolt értéke 8,95%-kal emelkedett, míg az import euróértéke 9,34%-kal bővült az egy évvel ezelőttihez képest, így a külkereskedelmi mérleg többlete 20,4 millió euróval javult.
Az import exporténál gyorsabb növekedése a belső kereslet megugrását tükrözheti. Az első négy hónapban 552 millió euróval 3.020 millió euróra nőtt a külkereskedelmi többlet, az export euróértéke 8%-kal, az importé 6,6%-kal bővült. Az adatok nem csupán az olajárak zuhanása miatti cserearány javulást, hanem a kivitel érdemi felfutását is mutatják.
Jók a kilátásaink
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a kivitel felfutása részben az európai konjunktúra élénkülésének, nagyrészt azonban az újabb autóipari és más iparágak kapacitásnövelésének köszönhető. A külkereskedelmi kilátások továbbra is kedvezőek, mivel a tavalyinál gyengébb euró, a jóval alacsonyabb olajárak és az EKB mennyiségi lazítása pozitív hatással lehetnek az európai konjunktúrára, így élénkülhet a külső kereslet, ami ellensúlyozhatja a belső kereslet importnövelő hatását.
A tavalyi 6,4 milliárd után idén 8,4 milliárd euró közelébe ugorhat a külkereskedelmi többlet, mivel a háztartási fogyasztás gyorsuló növekedésének importnövelő hatását ellensúlyozhatja az olaj- és energiaárak meredek zuhanása is, ami igen jelentős mértékben javítja a cserearányt, mivel az alacsonyabb olaj- és energiaárak akár 2 milliárd euróval csökkenthetik az energiaimport értékét. A várhatóan látványosan tovább javuló külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg hatására a forint erősödésére számítunk középtávon.
Balatoni András, az ING vezető elemzője felhívta a figyelmet, hogy az előző hónaphoz képest lassult az export euróban számolt növekedése áprilisban, illetve csökkent a külkereskedelmi többlet, de ezt nem trendfordulónak, hanem ideiglenes megtorpanásnak tartja.
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
