|
| A Fővárosi Kéményseprőipari Kft. kéményseprő mesterei Áder János köztársasági elnöknél a Sándor-palota teraszán (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) |
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén is megvizsgálta a magyarok szubjektív jóllétét az elégedettségre, a bizalomra és a biztonságérzetre kiterjedve. (A 2018-as eredményekről ebben a cikkben írtunk.)
Hogy mennyire vagyunk elégedettek, ennek mértékét egy 0-tól 10-ig terjedő skálán fejezhették ki a megkérdezettek. Eszerint 2013 és 2017 között a mutató átlagértéke stagnált (6,1 körül alakult), 2018-ban egy nagyobb növekedés volt (6,51), majd 2019-re az elégedettség átlagértéke csökkent (6,33-ra).
Elégedettebbek a férfiak
Az adatok szerint az elmúlt évben nőtt a különbség a férfiak és a nők elégedettsége között: a férfiak elégedettebbek (6,4), mint a nők (6,27). Korcsoport alapján a 16-24 év közöttiek a leginkább, a 75 éves és annál idősebbek a legkevésbé elégedettek életükkel.
Elégedettségünket az iskolai végzettség is nagymértékben befolyásolja. A tendencia itt a korábbi évek eredményeihez igazodik. A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan 5,56-ra, az érettségivel nem rendelkező középfokúak 5,99-ra, az érettségizett emberek 6,59-ra, a felsőfokú végzettségűek pedig 7,09-ra értékelték átlagosan az élettel való elégedettségüket.
Nem jelent ám mindent Budapesten élni
A területi különbségeket vizsgálva is elmondható, hogy régiónként igen eltérő a lakosság elégedettsége. A legkevésbé az Észak-Magyarországon élők (5,83) elégedettek (ez nyilván összefüggésben áll azzal is, hogy országos átlagban itt a legalacsonyabb az átlagfizetés és a munkaerőpiac is sokkal problémásabb), a legelégedettebbek pedig a dél-alföldiek (6,55).
A településtípustól sem független az elégedettség mértéke. A budapestiek elégedettsége (6,46) szinte megegyezik a kisebb városokban élőkével (6,48), náluk kevésbé elégedettek a megyei jogú városban élők (6,32), a legkisebb érték a községben élők körében figyelhető meg (6,09).
Elégedetlenséget valószínűsítő tényezők:
- 75 éves vagy annál idősebb
- Nő
- Alapfokú iskolai végzettségű
- Lakóhelye község
- Családi állapota házas, de nem él együtt házastársával
- Egészségi okból munkaképtelen
- Alacsonyabb jövedelmű háztartásban él
Elégedettséget valószínűsítő tényezők:
- 24 éves vagy annál fiatalabb
- Férfi
- Felsőfokú iskolai végzettségű
- Lakóhelye Budapest
- Családi állapota nőtlen, hajadon
- Gazdaságilag aktív, egyéni vállalkozó
- Magasabb jövedelmű háztartásban él
A KSH azt is felmérte, mennyire bízunk meg embertársainkban. Az elmúlt években az emberekbe vetett általános bizalom átlagértéke 5 pont körül alakult, egyedül 2013-ban volt ennél magasabb a mutató értéke (5,27). 2019-ben az eddigi legalacsonyabb érték figyelhető meg: 4,86 pontra esett vissza a mutató.
A korábbi évekhez képest megváltozott a tendencia: a legmagasabb bizalmi szint már nem a fővárosban élőkre (4,82) igaz, hanem a községben lakókra (4,99). Utóbbi adat némiképp visszaigazolja a vidéken élők összetartását, közvetlenségét, kisebb fokú elidegenedését, közönyét a másik irányába.
A fővárosban élők egyre kiterjedtebb kapcsolati hálóval rendelkeznek, ám ezek feltehetően sok esetben felszínes, valamilyen érdeken alapulnak, míg a községben élők kapcsolatai mélyebb bizalomra épülhetnek – jegyzik meg a felmérés készítői. A megyeszékhelyen, megyei jogú városban élők bizalmi szintje is magasnak mondható (4,93), az egyéb városokban pedig a legalacsonyabb (4,72).
Nemcsak a bizalom tekintetében, de a biztonságérzetünkben is változás történt. 2013-tól 2018-ig (83 százalék) folyamatosan emelkedett, addig 2019-ben kicsit csökkent azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy biztonságban érzik magukat (81 százalék).
Mennyire félnek a nők sötétedés után az utcán lenni?
A nemek szerint továbbra is szignifikáns különbség rajzolódik ki a biztonságérzetet tekintve. A nők közel 55 százaléka mondta azt, "eléggé biztonságban érzi magát", ha egyedül sétál lakóhelye környékén sötétedés után. 27 százalékuk viszont úgy nyilatkozott, inkább veszélyben érzi magát az utcán sötétedés után. Ez az arány a férfiak körében a 10 százalékot sem éri el.
Településtípus szerint a községben élők érzik leginkább biztonságban magukat (84 százalékuk), a fővárosban élők a legkevésbé (77 százalékuk). A megyeszékhelyen, megyei jogú városban, valamint az egyéb városban élők közel azonos arányban számoltak be biztonságérzetről. Az előző évhez képest viszont romlott a tendencia.
Régiók tekintetében a dunántúli régióban kiugróan magas azok aránya, akik biztonságban érzik magukat közterületen. Ezzel szemben évek óta változatlanul az Észak-Magyarország régióban élők érzik a leginkább veszélyben magukat lakóhelyük környékén – mutatott rá a KSH felmérése.
Európában is zölden világítanak a mutatók. 
