A Puskás Akadémia játékosainak van oka az örömre a felcsúti Pancho Arénában. MTI Fotó: Illyés Tibor

Őrült összeget irányított az Orbán-kormány a sportba 2010 óta, legutóbbi becslésünk szerint csak a miniszterelnök kedvenc sportjába, a labdarúgásba ment 791 milliárd forint. Az összköltés nagysága mellett talán még jobban vitatott a TAO-támogatási rendszer, mellyel kapcsolatban a kormány és maga Orbán Viktor is úgy próbálta tagadni annak közpénz jellegét, hogy már a legelején elismerték egy Brüsszelnek küldött dokumentumban, hogy állami támogatásokról van szó.

Noha eredetileg ezt a támogatási rendszert az utánpótlás fejlesztésére találták ki, becslésünk szerint az eltérített adóforintoknak nagyjából a 40 százaléka megy évente az utánpótlás-nevelésbe. A maradék 60 százalék pedig inkább a létesítményfejlesztéseket, tárgyi eszköz beszerzéseket és az egyesületeknél, kluboknál dolgozók fizetését fedezi. Mindenesetre így lassan 10 év kormányzás után joggal lehetne elért eredményekben is mérni az adóforintok hasznosulását, ám mint az nemrég kiderült, a sportszakmai eredményeként a kormány számára mennyiség fontosabb a minőségnél.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár egy parlamenti felszólalásában elárulta ugyanis, hogy

"a kormány számára fokmérő, hogy egyrészt növeljék a sportolók létszámát, másrészt milyen sportlétesítmény-fejlesztési hozadékai vannak a TAO-nak."

Ezzel kapcsolatban ekkor kifejtette: a TAO-ból létrehozott új, valamint az ebből felújított létesítmények száma meghaladja a 2500-at. A létesítmények mellett ugyanakkor a sportolók létszáma is szépen gyarapodott, mint az a napokban az egyik parlamenti felszólalásból kiderült.

Bánki Erik, fideszes képviselő az általa is jegyzett törvénymódosító javaslat vitáján közölte:

"a támogatási rendszernek köszönhetően az igazolt sportolók száma több mint duplájára emelkedett, 111,4 százalékkal nőtt a tavalyi év végéig."

Csalóka számok

Mint az a lenti grafikonon is látható, a legnagyobb növekedés a kézilabdában volt, 238 százalékos, mögötte második helyre a TAO-rendszerbe csak 2017-ben bekerülő röplabda került, 211 százalékos létszámbővüléssel. Ha egyébként a képviselő által ismertetett sportági létszámokat összesítjük, akkor valamivel kisebb, csupán 106 százalékos létszámnövekedést kapunk eredményként. Ám ez semmit nem von le a változás mértékéből: míg 2011-ben a 6 látvány-csapatsportágban 220 ezer igazolt sportoló volt, addig 2018-ra ez a szám 452 ezer fölé emelkedett. Ez pedig javarészt a labdarúgásnak tekinthető, a növekedés majdnem fele köszönhető a sportágnak.

Ez az igen látványos növekedés azonban nem jelenti azt, hogy az elmúlt években hirtelen ennyi embernek jött volna meg a kedve a sportoláshoz. A TAO-támogatások igénylése során a sportfejlesztési programban fel kell ugyanis tüntetni az igazolt sportolók számát is, ez pedig komoly visszaélésekre csábíthatja a sportszervezeteket. A rendszer úgy lett ugyanis kialakítva, hogy minél minél nagyobb létszám, annál több pénz. A csapatok arra vannak kötelezve, hogy több korosztályos csapatot indítsanak, erre alapozva a létszámhoz és az indított csapatok számához kötötték a TAO-t. Magyarán minél több gyereket ír be egy egyesület a sportfejlesztési programjába, minél több csapatot indít, annál több tárgyi eszközre, felszerelése van szükség, annál több szakember fizetését lehet állami forrásból, vagyis TAO-ból finanszírozni.

Minden új sportoló 2,8 millióba került - egy jégkorongos majdnem 14 millióba

És ha már a Szabó Tünde államtitkár válaszából kiindulva a kormány mennyiségben méri a TAO-hasznosulást, akkor ezek az adatok alkalmasak arra, hogy egy fajlagos támogatást számoljunk.

A rendszer indulása óta több mint 232 ezerrel nőtt tehát az igazolt sportolók száma, TAO-n keresztül pedig már 658,5 milliárd forint jutott a hat támogatott sportágba. Ez azt jelenti, hogy a kormány egyetlen új sportolóra 2,8 millió forintot költött.

Sportágak szerinti lebontásban nézve a fajlagosan a jégkorong sport felduzzasztása került, hiszen az új sportolónként 13,9 millió forintos támogatáshoz jutott a sportág. Ezt a vízilabda követi 13,1 milliós fajlagos támogatással. A rangsor másik végén - a rendszerhez való későbbi csatlakozása miatt is - a röplabda áll, ahol 968 ezer forint elég volt egy új sportolóra. A társadalom által is legkedveltebb sportágak toborzása pedig 2-3 millió forint közötti támogatással valósult meg:

• a kézilabdába egy sportolóra 2,6 millió,
• a fociban 2,5 millió,
• a kosárlabdában pedig 2,1 millió forintnyi TAO-pénz jutott.