|
| Recep Tayyip Erdogan török elnök egy fotót mutat fel az ENSZ közgyűlésén idén szeptember 24-én New Yorkban. A képen Alan Kurdi hároméves szíriai kisfiú látható, aki vízbe fulladt, miközben megpróbált átkelni a Földközi-tengeren menekült családjával együtt. EPA/JASON SZENES |
Erdogan és Trump vasárnapi telefonbeszélgetésének keretében Ankara felhatalmazást kapott egy Szíria elleni katonai invázióra, amely lényegében a Washington által eddig támogatott kurd felkelők ellen irányulna. Trump meghívására a jövő hónapban Erdogan ellátogat a Fehér Házba. Törökország a nála tartózkodó mintegy 3,6 millió szír menekültből 2 milliót szeretne visszatelepíteni Szíriába, miután Erdogan számára jelenlétük belpolitikai szempontból egyre károsabb. Ehhez EU-forrásokat is "igénybe venne", azzal kényszerítve erre Brüsszelt, hogy ellenkező esetben északnyugat felé indítja el ezeket az embereket.
Nézzük meg, hogy ez a geopolitikai földrengés milyen kihatással jár az érintettekre.
Törökország
Erdogannak égető szüksége van egy elterelő hadműveletre, hiszen a gazdaság padlón, miközben a nagyvárosokat elvesztette a helyhatósági választásokon. Ankara ki akarja irtani a kurd önkormányzatiság precedensének még az írmagját is, miközben a terület olajkútjaira is fáj a foga. De akárcsak Sztálin a második világháború előtt, Erdogan is súlyos tisztogatásokat hajtott végre a főtisztek között az elmúlt években, így a török hadsereg már csak árnyéka korábbi önmagának – és ez súlyosan visszaüthet.
A kurdok ráadásul az utóbbi években igencsak megedződtek az Iszlám Állam elleni harcokban és most új szövetségesek után néznek. Mi több, Szaúd-Arábia már eddig is a szíriai kurdokat tekintette szoros szövetségesének a török destabilizációhoz, mostantól még több fegyvert és hírszerzési információt szállíthat. Mivel a török mélyállam egyes fedőcégei - mint például a SADAT – támogatták a Hamaszt az elmúlt időszakban, Izrael is aktívan beszállhat a proxi háborúba Szíriában a törökök ellen.
Egyesült Államok
|
| Káncz Csaba |
Trump döntését kitörő örömmel fogadták az amerikai fehér nacionalisták, akik szerint az elnök végre befejezi a neokonzervatívok „végtelen háborúját”. Az elnök zöld lámpája viszont azt jelzi a Közel-Kelet számára, hogy Washington nem óhajt a belátható időben katonailag belefolyni a régió folyamataiba. Ez természetesen felbátorít olyan konkurrenseket, mint Irán, Oroszország és az Iszlám Állam (IS). A Fehér Ház döntése egyben figyelmeztetés minden későbbi potenciális szövetségesnek, hogy százszor is gondolják meg az összefogást Washingtonnal – hiszen a kurdokat évekig támogatták pénzzel és fegyverrel, hosszú távú védelmet ígérve, most meg mindenfajta előzetes figyelmeztetés nélkül odalökték őket a kutyák elé.
Izrael
Tel-Aviv számára Trump döntése egy hónapon belül már a második hidegzuhany a Fehér Házból. Izrael szemszögéből most az a Törökország kapott felhatalmazást, amely leginkább Izrael-ellenes a térségben, ráadásul harmonikusan összedolgozik Moszkvával és Teheránnal. Az Irán, a Golán-fennsík, és a Libanon közötti szárazföldi híd tehát még zavartalanabbul működhet, amint Washington lecsökkenti szerepét Szíriában.
EU és Németország
A politikai törpe EU újra teljesen kiszolgáltatva sodródik az eseményekkel. Berlinben a szabaddemokrata FDP már arra figyelmeztet, hogy a török támadás menekült-áradatot indithat el Németország felé. A kormányzó CDU vezető politikusa eközben arra mutat rá, hogy több tízezer IS harcost tartanak fogva kurd táborokban Észak-Szíriában. Ezek pedig kiszabadulva Irakba menekülhetnek.
Közös listát és elvet alkalmaznak. 
