|
| Davos (fotó: 123rf.com) |
A kínai elnök környezete ez elmúlt órákban hivatalosan is jelezte, hogy Hszi Csin-Ping elnök szívesen találkozna Trump csapatának tagjaival a Davosi Világgazdasági Fórumon, amely idén január 17-20 között kerül megrendezésre. A fórumot a kínai elnök nyitja meg, aki nagyobb delegációval érkezik a svájci síparadicsomba, mint bármikor 1979 óta, amely az első év volt, hogy részt vettek Kína a fórumon. Ezen sorok írója 6 éve vett részt ezen az összejövetelen, és már akkor is 60 fős volt a kínai delegáció – képzelhetjük, hogy mekkora lesz idén. A magyar politika érthetetlen okokból évek óta elkerüli Davost, a miniszterelnök is inkább a FIFA-gálán jeleskedett Svájcban a napokban – holott inkább a világ vezetői mellett kellene mutatkoznia és az ország érdekeit érvényesítenie, mint a világ focistái mellett pózolni.
Kemény üzenetek Washingtonból
Idén a fórum a globalizáció elleni, egyre szélesebb körű elégedetlenségi hullámot tárgyalja meg. Mára nyilvánvaló lett ugyanis, hogy a fennálló nemzetközi status quo ellen erősödik az ellenállás, ahogy azt a Brexit és Trump megválasztása is jelzi. Kínai tisztviselők szerint Hszi Csin-ping elnök a globalizáció reformjáról akar beszélni és figyelmeztetni fog arra, hogy a populista válaszok „háborúhoz és szegénységhez vezethetnek”. Ez az üzenet nemcsak a fejlett nyugati világnak szól, hanem egyben figyelmeztetés hazafelé is, hiszen, ha kipukkadnak a kínai pénzügyi buborékok, akkor a kínai kommunista kaszt is pillanatok alatt a tömegek ellenállására számíthat. A kínai elnök karnyújtása a Trump-csapat felé nem független attól, hogy a két ország között egyre nő a politikai feszültség.
|
| Káncz Csaba |
Rex Tillerson külügyminiszter-jelölt szenátusi meghallgatásán ugyanis kiemelte, hogy Kínát el kell zárni azoktól a mesterséges szigetektől, amelyeket egyoldalúan einstandolt a Dél-kínai-tengeren. Peking hét mesterséges szigetet hozott létre a vitatott területeken az elmúlt években és azokra katonai eszközöket telepített. Tillerson kijelentése egy további eszkaláció Washington és Peking között, hiszen a szigetektől elzárni Kínát csak katonai eszközökkel lehetséges. Tillerson Észak-Korea ügyében is élesen támadta Pekinget, kiemelve, hogy „Kína teljes ellenőrzést gyakorol az észak-koreai rezsim fennmaradása felett”.
Tajvan ügyében is recseg-ropog a régi konszenzus
Pekingnek az is fejfájást okozhat, hogy vasárnap a tajvani elnök találkozott Ted Cruz szenátorral és Greg Abbott texasi kormányzóval Dallasban. Cruz határozott üzenetet küldött Kína irányába, amikor leszögezte: „Amerikában mi hozunk döntést arról, hogy milyen látogatóval találkozunk. Ez Washington és Tajpej viszonyáról szól, márpedig Tajvan a szövetségesünk, amelyet törvényi kötelességünk megvédeni”. Válaszul Peking egyetlen anyahajóját a tajvani öbölbe küldte, egy H-6 típusú stratégiai bombázóját pedig a Dél-kínai-tenger fölé irányította. Peking már a tavalyi év végén kiszivárogtatta, hogy számára a Tajvan ügye nem lehet tárgyalás kérdése és Trump átlépi a Rubicont, ha megkérdőjelezi az „egy Kína” elvet.
Káncz Csaba jegyzete
A lakosság nagy része a „vörös zónában” maradhat. 
