A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közölt adatai szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 292 400 forint volt, 13,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Január–augusztusban a bruttó átlagkereset 290 600 forint volt. A bruttó és a nettó keresetek egyformán, 12,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. További részletek >>>
Virovácz Péter, az ING szenior elemzője az adatokra reagálva kommentárjában kifejtette: a nettó és a bruttó keresetek egyaránt bővültek az előző év azonos időszakához képest augusztusban, ami továbbra is magasabb, mint az év első nyolc hónapjában mért átlagosan 12,7 százalékos béremelkedés. Tekintettel a január–augusztus időszakban mért 2,4 százalékos inflációra, a nettó reálbérek is 10 százalékot meghaladó ütemben emelkedtek.
Virovácz hozzátette: az augusztusi béradat egyébként minimális pozitív meglepetést okozott az elemzői konszenzushoz mérve, és további mérsékelt gyorsulást mutat az előző havi adathoz képest. A béremelkedést a rendszeres bérek növekedése húzta, de a nem havi rendszerességű juttatások is kiemelkedő 31 százalékkal nőttek, amelynek oka az állami szférában megfigyelt 82 százalékos emelkedés az előző évi kifizetésekhez képest. Vélhetően utólagos bérrendezések állnak a háttérben - teszi hozzá.
Szektoronként nézve a versenyszférában 11,5 százalékos bérnövekményt regisztrált a KSH, ami elmarad a közszférában tapasztalt 17,8 százalékos dinamikától. A jelentős eltérés továbbra is az állami szféra egyes területeit érintő bérrendezésekre vezethető vissza.
Virovácz szerint az elkövetkező hónapokban is fennmaradhat a dinamikus bérnövekedés, így az év egészét tekintve átlagosan 13 százalékos bérnövekedéssel számolnak az ING Banknál. Mindez a lakossági fogyasztás és a fogyasztói bizalom tartós növekedését vetíti előre, amely ezzel érdemben támogathatja a GDP-növekedést.
Lépések kellenek a bérnövekedéshez
A nettó reálbérek növekedése jól láthatóan kissé lassul az eddigi megugrás után, a dinamika fenntartásához további lépések lennének szükségesek. A nettó bérek emelkedését és a régiós versenyben való felzárkózást jelentősen segítené a munkavállalói oldal adócsökkentése a régóta hangoztatott 9 százalékos SZJA kulcs bevezetésével, aminek a segítségével, illetve a jövőre is várható érdemi bérnövekedési ütemmel a magyar nettó bérek már jövőre megelőzhetnének több versenytársat is a régióban - mondja Horváth András, a Takarékbank elemzője.
Várakozásaik szerint idén 13 százalék körüli mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt.
Tovább nőnek a fizetések - mondja a szaktárca
A KSH adatra reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményt adott ki. Mint írják, a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően több mint négy és fél éve töretlen a reálbérek emelkedése.
A 10,1 százalékos reálbér-emelkedés egy átlagos magyar munkavállalónál több mint egyhavi plusz bért jelent az idei évben. A bruttó bérek január-augusztusban meghaladták a 290 ezer forintot, a nettó bérek a családi adókedvezményt is figyelembe véve pedig a 201 ezer forintot.
A kormányzat várakozásai szerint a béremelkedés folytatódik, amit nagyban segít a kötelező legkisebb bérek további érdemi emelése és a munkáltatói adóterhek folytatódó mérséklése - írta a szaktárca.
A Bloomberg információi szerint. 
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
