A Központi Statisztikai Hivatal pénteki gyorsbecslése alapján 2,7 százalékkal nőtt a GDP tavaly a negyedik negyedévben éves bázison, a harmadik negyedévhez képest pedig 0,6 százalékkal bővült, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva. A múlt év egészét tekintve 1,1 százalékos volt a gazdasági növekedés.

Kiugró építőipari megrendelések

A 2,7 százalékos GDP-növekedés hétéves csúcsnak felel meg - emelte ki Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője. Kifejtette: a növekedést az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság húzta. Felhasználási oldalon az export és a beruházások emelkedése járulhatott hozzá a növekedéshez, míg a fogyasztás növekedése szerény lehetett.

Suppan Gergely

Az elemző szerint az idén tovább gyorsulhat a bővülés a javuló külső és belső kilátások hatására. Az ipar és építőipar megrendeléseinek kiugró mértékű növekedése bíztató a közeljövőre nézve, az ipart az autógyártás idén várható érdemi bővülése is húzhatja. A kedvező kilátásokat a 13 éves csúcsra emelkedő üzleti bizalom is tükrözi - mutatott rá.

Suppan Gergely úgy látja, a háztartások fogyasztása az idén már emelkedhet a folytatódó reálbér-növekedés, a javuló foglalkoztatási kilátások és a 8 éves csúcsra emelkedő fogyasztói bizalom hatására. A beruházások növekedése is folytatódhat, részben az uniós források gyorsuló ütemű lehívása és egyes állami építkezések miatt, részben pedig a javuló külső és belső kereslet hatására - fejtette ki. Az elemző az idén összességében kiegyensúlyozott szerkezetű, 2,2 százalékos növekedésre számít. Felfelé mutató kockázatot jelenthet az európai gazdaságok vártnál gyorsabb kilábalása és élénkülése - közölte.

Jók az idei kilátások

Balatoni András

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: két egymást követő negyedévben is jelentős volt a gazdaság bővülése, ami mindenképpen kedvező.

Szerinte is kedvezőek az idei kilátások. A szakember az ipar 4-5 százalékos növekedésére számít, és úgy véli, hogy az építőipart továbbra is hajtják majd az állami beruházások. Emellett fokozatosan emelkedhet a belső fogyasztás és a beruházás is - tette hozzá. Mindezek eredményeképpen az idén 2-2,5 százalék között lehet a GDP éves növekedése - közölte.

Az uniós pénzek hoztak fejlődést

Az Erste Bank elemzői is rámutattak, hogy a várakozások felett nőtt a magyar gazdaság. A GDP-bővülést továbbra is a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar fűtötte. A mezőgazdaság a 2012-es rendkívül gyenge év után alacsony bázisról tudott emelkedni, az ipart elsősorban az autóipari kapacitásbővítések húzzák, az építőipar pedig nagymértékben az uniós pénzből finanszírozott állami beruházásoknak köszönhetően tudott elrugaszkodni a 15 éves mélypontról - fejtették ki.

Az Erste elemzői szerint az idén gyorsulhat a növekedés, 1,9 százalékkal bővülhet a gazdaság, amit az export helyett már inkább a lakossági fogyasztás és a beruházások sokéves mélypontról való elrugaszkodása táplálhat. Az alacsony infláció a reálbérek emelkedéséhez vezet, ami elsősorban az alacsonyabb jövedelműek fogyasztási kiadásainak növekedésében jelentkezhet. Ezt részben ellensúlyozhatja a továbbra is erős lakossági hitelleépülés, ami még évekig meghatározó elem lesz a hazai gazdaságban - közölték.

A hitelprogram is segített

Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője szerint a növekedés szempontjából a tavalyi év első része a kilábalásról szólt, a másodikat már jelentősebb GDP-bővülés jellemezte. A legfontosabb külső tényező, hogy Magyarország főbb exportpartnerei ipari termelésének felfutása az év második felében magával húzta a magyar ipar teljesítményét is.

A belső tényezők közül a beruházások növekedése volt az egyik jelentős folyamat. Összességében már a második negyedévtől jelentkezett a beruházási fordulat, amely az építőipari adatokon is meglátszott. Az elemző szerint biztató, hogy a beruházások nemcsak a költségvetési területen, hanem a versenyszférában is növekedtek. A beruházások felfutásában összességében fontos szerepet játszott az MNB növekedési hitelprogramja, valamint az uniós források lehívásának felgyorsítása is - mutatott rá.

A munkerőpiacra is hatással lehet

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdaság növekedésének fokozatos gyorsulása a munkaerőpiacra is kedvezően hat, amit az is mutat, hogy több mint 4 millióan dolgoznak, ami 1992 óta a legmagasabb regisztrált érték. A versenyszférában tavaly 30 ezer új munkahely jött létre. További pozitívum, hogy a munkanélküliek száma is számottevően, mintegy 70 ezerrel csökkent egy év alatt - mutat rá az NGM.

A gazdaság növekedése a foglalkoztatottság emelkedése mellett a jövedelmek bővülését is magával hozza, ami a háztartások jövőbeli fogyasztását tovább emeli, ezzel párhuzamosan tovább javítja az államháztartás egyenlegét is a szakminisztérium szerint. A kilátások kedvezőek a következő negyedévekre is, amit a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, illetve a rendelésállományi adatok is alátámasztanak - áll az NGM közleményében.