Trump egy tajvani újságban 2016. december 12-én. Ezen a napon Peking komoly aggodalmának adott hangot Trump hét végén elhangzott kijelentése miatt, amely szerint az Egyesült Államoknak újra kellene gondolnia a Tajvanhoz fűződő viszonyát és nem feltétlenül kellene ragaszkodnia az egy Kína elvhez. (MTI/EPA/Ritchie B. Tongo)

Tegnap a mexikói jegybank (Banxico) nagy tételekkel avatkozott be a devizapiacokon a pezó védelmében, miután előző nap ismét mélypontot ütött a Trump lépéseitől rettegő deviza.  A mexikói politikai és üzleti elitben a Ford 1.6 milliárdos befektetésének hét eleji törlése döbbenetet keltett.  Most jöttek rá arra, hogy Trumpnak sokkal nagyobb ráhatása van amerikai befektetési döntésekre, mint amit a mexikói vezetők addig feltételeztek.  Márpedig nem akármilyen gazdasági relációról beszélünk, hiszen a mexikói áruk és szolgáltatások exportjának 81 százaléka irányul az Egyesült Államokba.

Trump ellopja a munkahelyeinket

A mexikói lapok ilyen szalagcímekkel jelentek meg szerdán: „Trump 3600 állástól fosztotta meg Mexikót”. A lapok kiemelik, hogy a mexikói vezetők eddig abban a tévhitben ringatták magukat, hogy Trump retorikája csupán üres kampányolás és végül a nemzetgazdasági érdekek fognak győzedelmeskedni.

Csúnya ébredés most ez.  A La Jornada szerint Mexikó komoly befektetés-kiesésekkel számolhat, míg az Egyesült Államok a termelési költségek érezhető növekedésével.  A mexikói vendégmunkások is félnek Trumptól: novemberben 10 éve nem látott mértékben, 2,4 milliárd dollárra nőtt az USA-ban dolgozók által Mexikóba hazautalt összeg.  A hírek szerint sokan félnek valamilyen adminisztratív korlátozástól, ezért is hozzák előrébb az ilyen transzfereket.  Az ország több devizabevételre tesz szert ilyen módon, mint pl. az olajexportból, bár a feldolgozott ipari termékek kivitele ennél is jelentősebb egy nagyságrenddel.

Káncz Csaba

A mexikói populista befuthat jövőre elnöknek

A politikai nyomás tehát óriási a mexikói vezetésen, ezért Enrique Nieto mexikói elnök szerdán külügyminiszterré nevezte ki közeli tanácsadóját és kabinetvezetőjét, aki szeptember elején mondott le előző posztjáról, miután megszervezte Trump sokat bírált mexikói látogatását. “Olyan viszonyt kell teremtenünk, amely lehetővé teszi a kétoldalú kapcsolatok erősítését biztonsági, kereskedelmi, migrációs és befektetési téren is” – jelentette ki Pena Nieto. Mindezt úgy kell elérni – tette hozzá, “hogy Mexikó érdekeit szolgálja, anélkül, hogy aláásná a mexikóiak szuverenitását vagy méltóságát”.Trumptól függetlenül is feszült a hangulat az országban, hiszen  január elsejétől 20 százalékkal emelkedtek a benzinárak, amely országos tüntetés-sorozatot robbantott ki.  Az áremelkedést már nevet is kapott: ez lett »Gasolinazo«, aminek a hátán az egyik populista elnökjelölt, Andrés Obrador kapaszkodhat fel.  Az elnökjelölt többek között megígérte, ha 2018-ban megválasztják, jelentősen csökkenteni fogja a benzinárakat.

Mexikó után Kína kerülhet kés alá

A Trump mögött álló kemény mag egyik főideológusa, Pat Buchanan szerint november 8-án az amerikai választók felhatalmazást adtak a XX. századi globalista kereskedelmi politika felrúgására.  Ez a mexikói átlagembert meglepő módon kevéssé érdekli: egy friss közvélemény-kutatás szerint a mexikóiak több, mint kétharmada szerint az 1994 óta működő Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) az amerikai fogyasztók és vállalatok érdekekeit szolgálja és csupán 20 százalékuk vélekedik úgy, hogy az előnnyel járt a mexikóiak számára.  Az összeszerelő üzemekben a dolgozók évi 3 millió forint alatt keresnek, így nincsen sikerhangulat a nagy amerikai cégeknél dolgozók körében sem.  A nemzetközi pénzpiacok még mindig nyugodtak összességében, pedig január 20-a után a mexikóihoz hasonló csúnya ébredés lehet Kína esetében is. Trump kinevezései az elmúlt hetekben – így Peter Navarro, a fehérházi Nemzeti Kereskedelmi Tanács jövendő főnöke és Wilbur Ross kereskedelmi miniszter - arra mutatnak, hogy egy kereskedelmi háború kirobbanása Pekinggel közelebb lehet, mint a pénzpiacok gondolják.

Káncz Csaba jegyzete