Komoly változásokat hozhat a Trump-féle kereskedelmi háború, a befektetők egyre nagyobb aggodalommal tekintenek az eseményekre, az USA-n kívül ugyanis más országok is bekapcsolódnak a történetbe – ez pedig nemcsak a globális növekedést vetheti vissza, de a befektetői hangulat látványos romlását, a kötvényhozamok emelkedését és a részvénypiacok esését is kiválthatja – írja a K&H Alapkezelő.
Nemrégiben életbe lépett az amerikai elnök által beharangozott védővám, ami 25 százalékos terhet ró összesen 34 milliárd értékű kínai termékekre – erre Kína természetesen hasonlóan reagált az USA-ból érkező árukkal szemben. Ez kiegészült bizonyos acél- és alumíniumtermékekre kivetett vámmal, Trump legújabb ígérete szerint pedig felmerült az Egyesült Államokba érkező autók vámjának megemelése is. Mindez összességében akár több száz milliárd dollár értékű árut is érinthet, ami igen komoly hatással lehet nemcsak a világkereskedelemre, de a gazdasági növekedésre és a tőkepiacokra is.
Mindenki önvédelemre kapcsol?
Donald Trump március elején bedobott ötlete rendesen megmozgatta a piacokat, de persze nem ez volt az egyedüli tényező akkor: a német hozamokra az új olasz kormány körüli félelmek, a feltörekvő részvényekre pedig a dráguló dollárfinanszírozás és egyedi, országspecifikus tényezők (pl. Argentína, Törökország) is hatással voltak. Összességében azonban úgy tűnik, hogy a befektetők bizonytalanok, és a piac egyelőre kivár. Az azonban, hogy a különösen veszélyeztetett európai autógyártók (Euro Stoxx Auto) 10%-os, a kínai tőzsde (Shanghai composite) pedig 14%-os zuhanást szenvedett, eléggé árulkodó.
A világkereskedelem komplexitása miatt nehéz előre megállapítani, miként hat mindez a globális növekedésre, illetve, hogy mennyire befolyásolja a piacokat. Ha csak az USA és Kína között marad ez a vámháború, az a számítások szerint 0,2 százalékos visszaesést okozna jövőre az amúgy is erősnek ígérkező, csaknem 4 százalékos növekedésben.
Ha azonban az Egyesült Államokon kívül más országok is elkezdik védeni piacaikat egymástól, az már akár 0,7 százalékos lassulást is okozhat, ami sokkolhatja a piacokat – erre pedig valós a veszély, hiszen az utóbbi hírek szerint Kanada és az EU is vámokat tervez kivetni az USA-ból kiszoruló acélra.
Az EU máris tett ellene
Ettől a globális lassulástól az EU is tart, nem véletlen, hogy szabadkereskedelmi egyezmények kötésével próbál a folyamat ellen tenni. A napokban például Japánnal írtak alá egy ilyen megállapodást, amivel a világ egyik legnagyobb szabadpiaca jön létre. A megállapodás keretében az EU visszavonja 10 százalékos vámját a japán autókra, illetve 3 százalékos vámját az autóalkatrészekre. Cserébe mintegy 30 százalékkal csökkenne a sajt és 15 százalékkal a bor vámja Japánba.
|
Trump háborúja fenyegető árny az egész világ felett? A Nemzetközi Valutaalap fenntartotta a világgazdaság idei és jövő évi növekedésére vonatkozó áprilisi előrejelzését, ugyanakkor jelezte, hogy a kilátásokat növekvő kockázatok övezik. Tovább a Privátbankár.hu-ra >>> |
Ennek a megállapodásnak egyértelműen az uniós élelmiszerpiac lenne a legnagyobb nyertese, mivel maximalizálná a profitot a japán piacon a jó minőségű sajt, csokoládé, hús és tészta esetében – de a japán autógyártók és alkatrészgyártók szintén növekvő eladásokra számítanak Európában. Az EU mások felé is nyit a szabadkereskedelmi hozzáállásával: a Szingapúrral és Vietnámmal való megállapodások már a ratifikációs szakaszba értek, míg Indonéziával, Ausztráliával és Új-Zélanddal már meg is kezdődtek az első egyeztetések.
Japán és az Európai Unió a világ GDP-jének egyharmadát teszi ki és még van helye a további növekedésnek, szakértők szerint ugyanis a megállapodásnak köszönhetően az EU 0,8 százalékkal, míg Japán gazdasága 0,3 százalékkal tud bővülni hosszútávon.
Novemberig még biztos félhetünk
A várható piaci hatásokat vizsgálva a kötvények esetében érdemes a fejlett- és fejlődő kötvényeket kettéválasztani, mert a vámháború többféleképpen is hat a hozamokra. A fejlett kötvényeknél az infláción keresztül a vámok a hozamemelkedés irányába mutatnak, míg a befektetői hangulat romlása az amerikai és német kötvények felé tereli a befektetőket – ez a két hatás pedig egymás ellen dolgozik. A fejlődő kötvények esetében – ahová a magyar kötvényeket is sorolhatjuk – azonban az infláció és az üzleti bizalom romlása is hozamemelést okoz, tehát lenyomja az árfolyamot.
A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a részvényeknél sokkal egyértelműbb a helyzet: a vámháború miatti bizonytalanság már most visszafogja a beruházásokat, emeli a beszerzési árakat és a hitelezés költsége is drágul, így összességében egy komoly vámháborúnál rossz idők jönnek a részvényekre. Hajósi Péter hozzátette: az igazán rossz hír az, hogy a vámháború réme novemberig, a kongresszusi választásokig biztosan velünk marad. Ekkor derül ki ugyanis, hogy az amerikai választók mennyire szimpatizálnak az intézkedésekkel, másrészt a mostani vámemeléseknek is látszanak majd a konkrét hatásai.
|
Balek, lakáj, talpnyaló – darabokra szedték Trumpot a csúcs után Még a republikánus politikusok és a baráti média egy része is bírálta az amerikai elnököt amiatt, hogy nem ítélte el az állítólagos orosz beavatkozást az amerikai választásokba a helsinki csúcstalálkozón. Szerintük Donald Trump hagyta, hogy Moszkva balekot csináljon Amerikából, és sokkoló, hogy az orosz elnöknek hisz, nem pedig a saját hírszerzésének. Részletek >>> |
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
