|
| Bojko Boriszov, Vlagyimir Putyin, Recep Tayyip Erdogan és Alekszandar Vucic az isztambuli ünnepségen. EPA/ALEXEY DRUZHININ |
A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.
Az amerikai aggodalmak
Az isztambuli ünnepélyes átadást követően David Hale külügyi államtitkár, az amerikai külpolitika harmadik számú vezetője nyilatkozott a bolgár BNR rádiónak.
Szerinte Moszkva az energiaforrásait politikai eszközként használja:
Az Egyesült Államok ellenzi a Török Áramlat második vezetékének megépítését, amely Bulgárián keresztül a délkelet-európai térségbe történő gázszállításokat szolgálja, mert úgy tekint rá, mint Oroszország egy geostratégiai projektjére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az energiabiztonság nagyon fontos Európa számára, és megértjük, hogy amikor szövetségeseinknek biztonságos hozzáférése van az energiához, erősebb és megbízhatóbb szövetségesek. A probléma az, hogy Moszkvának más nézetei vannak, az energiaforrásait politikai eszközként használja, hogy befolyást szerezzen és megossza Európát. Az Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat második leágazása problémát jelentenek, mivel nem biztosítják Európa energiadiverzifikációját. Destabilizálják Ukrajnát, mert a csővezetékek elkerülik az országot. Mi úgy gondoljuk, hogy Oroszország újabb eszközre tesz szert, amivel maga alá gyűrheti Európát, és instabilitást okozhat.
Két szék között
A nemzetközi sajtó nem tett említést arról, hogy az isztambuli ünnepélyes átadás délelőttjén Bojko Boriszov bolgár kormányfő még Szófiában megnyitotta az első Egyesült Államok-Bulgária stratégiai találkozót, amelyen közösen ütemtervet dolgoztak ki a 2020-2030 közötti időszakra vonatkozóan. Ez magában foglalja az együttműködés lehetőségét az energetika, a biztonság és védelem, az 5G technológiák és a vízummentesség terén.
Az első, USA és Bulgária közötti stratégiai párbeszéd megtartásáról Bojko Boriszov és Donald Trump még egy múlt évi novemberi találkozón állapodtak meg.
David Hale külügyi államtitkár az iráni válságra hivatkozva mondta le részvételét a szófiai találkozón, vagy csak nem akarta blamálni magát, hogy a bolgár fővárosból asszisztáljon ahhoz, ahogy Erdoğan, Putyin, Vučić és Boriszov elfordítják Isztambulban a Török Áramlat gázcsapját.
Az isztambuli megnyitó után Boriszov az orosz televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Bulgária mint jószomszéd vett részt az ünnepélyes avatón.
Bulgária saját gázelosztó hálózatot, balkáni gázhubot épít ki Szerbia, Törökország, Görögország és Románia irányába. Bármennyi földgáz, illetve folyékony gáz érkezik Oroszországból és Azerbajdzsánból, mi azt a saját hálózatainkon keresztül tovább tudjuk szállítani.
A bolgár kormányfő igyekszik eleget tenni Moszkvának és Washingtonnak is, illetve az amerikaiak felé igyekszik legitimálni a Török Áramlatot, amelyet szándékosan Balkán Áramlatként emleget.
Az orosz aggodalmak
Az ünnepélyes átadás napjának délelőttjén Szófiában az amerikai védelmi minisztérium magasrangú képviselői előtt Boriszov kijelentette, hogy Bulgária megvásárolja a görögországi Alexandroupolis közelében lévő LNG-terminál részvényeinek 20 százalékát, így annyi részvénnyel fog rendelkezni, mint Görögország.
Délután a négyes találkozón Boriszov már Putyint győzködte, hogy a gázvezeték építése a bolgár-török határtól a bolgár-szerb határig a terveknek megfelelően jól halad.
Vlagyimir Putyin orosz államfő még december elején nyilvánosan bírálta Bulgáriát, amely szerinte szándékosan akadályozza saját területén a Török Áramlat gázvezeték Európa felé tartó vezetékének az építését.
Putyin aggodalma nem alaptalan. Még jól emlékszik arra az időre, amikor 2014-ben McCain amerikai szenátor kísérőivel együtt ellátogatott Szófiába és néhány órányi győzködés után az akkor regnáló baloldali Oresarszki kormány bejelentette, hogy Bulgária szünetelteti a Déli Áramlat építését.
Putyin 2014 decemberében jelentette be törökországi látogatása során, hogy leállítja a Déli Áramlat építését, amely a Fekete-tengeren és Bulgárián át szállította volna Közép-Európába az orosz gázt.
Állítólag az orosz államfő még azt is mondta, hogy elege van a bolgárokból.
A feltételes mód
A Déli Áramlatot kiváltó Török Áramlat megépítéséről 2015-ben született megállapodás Törökország és Oroszország között, de a kormányközi szerződést csak 2016 októberében írták alá.
Az Ukrajnát elkerülő gázvezeték egyik csöve kizárólag Törökországot, míg a másik Törökországon és Bulgárián keresztül Délkelet- és Közép-Európa országait, köztük Magyarországot látja majd el orosz földgázzal.
Szerbia még tavaly karácsonykor befejezte az országon áthaladó 403 kilométeres szakasz építését. A tervek szerint Bulgária és Magyarország az idei év végéig fejezi be a gázvezeték-építést a saját szakaszán.
Az elmúlt év elején nagy dilemmája volt Putyinéknak, hogy a Török Áramlat második vezetéke Bulgária vagy Görögország felé vegye az irányt. Görögország jelezte igényét, hogy az eredetileg azerbajdzsáni gáz szállítására tervezett Transz-Adriai Csővezeték orosz gázt is fogadjon és továbbítson Dél-Európa felé, de Putyin végül is Erdoğan rábeszélésére Bulgáriát választotta.
A Török Áramlatnál kiküszöbölték a Déli Áramlat negatívumait.
Az uniós versenyszabály szerint az infrastruktúra tulajdonosa és a földgáz szállítója nem lehet ugyanaz a társaság, ezért a projektbe most számos helyi vállalkozást vontak be.
A gázvezeték elkészülése után 2021-től hazánkba mintegy évi 9,8 milliárd köbméter orosz gáz érkezhet.
Egyelőre maradjunk a feltételes módnál.
Az eredeti írás itt érhető el.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 129,72 pontos, 0,09 százalékos csökkenéssel, 143 326,20 ponton zárt szerdán.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
