Hirdetés
Hirdetés

Harc az ivóvízért: már az amerikai katonaság figyeli a zavargásokat

Káncz Csaba, 2018. április 18., 12:45

India, Marokkó, Irak és Spanyolország édesvíz-válsággal néz szembe. Az MIT tanulmánya szerint Ázsia minden más kontinensnél kevesebb egy főre jutó ivóvízzel rendelkezik. A vízzel összefüggő iráni zavargásokra már az amerikai katonai tervezők is felfigyeltek.

Helyi lakosok ivóvizet töltenek tartályaikba egy lajtos kocsiból Kolkata egyik szegénynegyedében 2018. március 22-én, a víz világnapján. (MTI/EPA/Pijal Adhikari)
Helyi lakosok ivóvizet töltenek tartályaikba egy lajtos kocsiból Kolkata egyik szegénynegyedében 2018. március 22-én, a víz világnapján. (MTI/EPA/Pijal Adhikari)

Miközben a dél-afrikai Fokváros a modern világ első világvárosaként november 11-én kifogyhat az ivóvízből, egy új műholdas felmérésen alapuló tanulmány szerint négy ország – India, Marokkó, Irak és Spanyolország – hamarosan ugyanezzel a sorssal szembesülhet. Az amerikai World Resources Institute a világ félmillió víztározójának szintjét vizsgálva jutott erre a következtetésre. Márpedig ennek súlyos globális politikai kihatásai lesznek.

Ázsia kiszárad

Hirdetés

Elég, ha arra gondolunk, hogy az elmúlt években a rendkívüli szárazság Nigériában hozzájárult a Boko Haram terrorcsoport felemelkedéséhez, Szíriában pedig a rossz termés és az élelmiszerárak növekedése békétlenséget váltott ki, ami aztán hét éve polgárháborúhoz vezetett. A bevándorlók Európába áramlását is nagyban befolyásolják az egyre romló éghajlati viszonyok a Közel-Keleten és a szubszaharai régióban.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanulmánya szerint Ázsia minden más kontinensnél kevesebb egy főre jutó ivóvízzel rendelkezik. Holott a térségben már amúgy is feszült India és Kína kapcsolata és a vízért folytatott versenyfutás csak tovább mérgezi a politikai légkört Ázsia államai között. Az indiai meteorológiai szolgálat adatai szerint Indiában idén januárban és februárban 63 százalékkal kevesebb csapadék esett, mint tavaly ugyanebben az időszakban, míg a március elejétől április 11-ig terjedő időszakban 31 százalékos a csökkenés mértéke.

Kína legnagyobb, nemzetközileg is megosztott vízkészlete a Tibeti Fennsíkon helyezkedik el, amelyet Peking az 1950-es években annektált. India agresszornak tartja Kínát, amely már eddig is a világ legtöbb gátját építette meg és a 2016-ban elfogadott 13. kínai ötéves terv a Fennsíkon több új gát építését célozza meg. Kínában él a világ lakosságának 20 százaléka, de a Föld édesvizeinek csupán 7 százalékával rendelkezik. Peking felszíni vizeinek 40 százaléka eközben már olyannyira elszennyeződött, hogy még mezőgazdasági vagy ipari használatra sem alkalmas.

Dráma Iránban

Káncz Csaba
Káncz Csaba

A helyzet már Iránban is drámai. Az országban, amely a globális édesvíz-készletek csupán 0,3 százalékával rendelkezik, miközben lakossága a világ népességének 1 százalékát adja. Irán népességének és gazdasági termelésének 90 százaléka olyan kis területekre koncentrálódik, amely már kiemelt szintű vízszűkével szembesül. A víz-túlfogyasztás fő felelőse a mezőgazdaság, amely 92 százalékát használja föl a víznek és a gondozatlan öntözőrendszer miatt csupán 30 százalékos hatékonysággal használja föl a szektor az ivóvizet.

Iszfahán városában és Kuzesztán tartomány több kisvárosában az elmúlt hónapokban rendszeresen fellángoltak a tüntetések az ivóvíz hiánya miatt. A kormányzat kárpótlást ígért a gazdálkodóknak, de az elégedetlenség folytatódik. Az iráni meteorológiai szolgálat bejelentése szerint jelenleg az ország területének 97 százalékát sújtja a szárazság.

Nem véletlen, hogy az ilyen szintű sérülékenységre felfigyeltek már az amerikai katonai tervezők is. A jelentés szerint „az 1979-es iráni forradalom óta az ország egy főre jutó fenntartható vízkínálata több, mint a felével esett. Az ország nagy területein az ivóvíz iránti igény a kínálatot az év harmadában meghaladja. A 14 éve tartó szárazság hozzájárult ehhez a helyzethez, ahogyan a pocsék erőforrás-gazdálkodás is. Ennek eredményeképpen az ország több részében a vízzel összefüggő szükséghelyzet miatt zavargások tapasztalhatók”.

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Egy amerikai tömeggyilkosság anatómiája

Egy amerikai tömeggyilkosság anatómiája

Az amerikai gyógyszeripar kilóra vette meg a politikai osztályt, nem számít évi több tízezer ember halála sem. A túladagolásos halálesetek száma 2006 és 2016 között 400 százalékkal nőtt abban az Ohióban és Pennsylvaniában, amely két szövetségi államnak kulcsszerepe volt Trump két évvel ezelőtti győzelmében Hillary Clinton felett.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?