Hiába maradtak otthon a franciák, Macron mindent letarolt

Emmanuel Macron integet támogatóinak a párizsi Louvre múzeumnál 2017. május 7-én, miután győzött a francia elnökválasztás második fordulójában. Forrás: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Vasárnap tartották a francia nemzetgyűlési választások első körét, ahol az elnök pártja 31,9 százalékos győzelmet aratott. Amennyiben a most vasárnapi második körben is hasonló eredményt érnek el, úgy az 577 képviselői helyből legalább 390-445 helyet szerezhetnek meg, ezzel abszolút többséggel alakíthatnak kormányt, írja a Reuters. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak 18,9, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 13,8 százalékot kapott, míg a májusig kormányzó szocialisták alig 11 százalékot értek el.

Ugyanakkor a mostani választáson alig vettek részt: a 47 millió szavazóképes francia állampolgárnak alig 49 százaléka járult az urnákhoz. Az alacsony részvétel miatt így a vártnál kevesebb helyen juthat be három jelölt a második fordulóba, ami tovább erősítheti Macron pártjának győzelmi arányát. Ami már biztos, hogy a parlamenti alsóházban eddig több mint háromszáz képviselővel rendelkező Szocialista Pártnak alig 20-35 fős frakciója lesz az új nemzetgyűlésben. A frakcióalapításhoz legalább 15 képviselőre van szükség. Az új parlament összetétele mindenképpen nagyon különbözni fog a korábbitól, miután a távozó képviselők közül 224-en nem jelöltették magukat újra. Ez kétszer annyi, mint 2012-ben.

Mi Macron terve?

Az erős parlamenti felhatalmazásnak köszönhetően Emmanuel Macron szabad kezet kap majd a reformprogramjának végrehajtásához. A nemzetgyűlés június végi megalakulása után első intézkedésként várhatóan meghosszabbítja a 2015. november 13-án, a 130 áldozatot követelő párizsi merénysorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapotot egészen november 1-ig, valamint elfogadja a közélet erkölcsössé tételét célzó törvénytervezetet.

Emmanuel Macron elképzelése szerint a nemzetgyűlés még a nyáron felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletekben reformálja meg a munka törvénykönyvét a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentése érdekében. Amennyiben valóban így alakul, akkor a rendeletek várhatóan már szeptemberben életbe léphetnek.