Kivéreztetnék Oroszországot – az új amerikai jelentés nem kertel

Putyin arcképével díszített pólók egy moszkvai bolt kirakatában idén májusban. EPA/YURI KOCHETKOV

A RAND Corporation a világ legnagyobb katonai elemzésekkel is foglalkozó nem állami kutatóintézete. Az évente körülbelül 300 millió dollárból (közel 90 milliárd forintból) gazdálkodó szervezet azonban jelentős állami támogatást is kap, elsősorban az USA hadseregétől, de független és pártsemleges intézetként hirdeti magát 1948-as megalapítása óta. Foglalkoznak többek között űrkutatással, mesterséges intelligenciával és háborús szimulációkkal is.

A balti kérdés

Utóbbi szervezetében 2014 és 2017 között húsz különböző forgatókönyvet szimuláltak arra az esetre, ha Oroszország megtámadná a balti államokat. Az eredményekről két éve számoltak be az amerikai szenátus hadsereget felügyelő bizottsága előtt. Az elemzők arra jutottak, hogy orosz támadás esetén Észtországot és Lettországot körülbelül másfél napig, de legjobb esetben is csak 60 óráig tudná tartani a NATO. Litvániát talán kicsit tovább.

Egy tavalyi jelentésükben az orosz propaganda hatását vizsgálták a szociális médiában a balti térségben és Ukrajnában. Valóban, az orosz információs befolyás veszélyeire először a balti államokban figyeltek fel, ami az orosz információs hadviselés számára jóval könnyebb, majdnem hazai terepnek számít, tekintve az ott élő nagyszámú orosz ajkú kisebbséget, illetve azt a körülményt, hogy a nem orosz nemzetiségűek jó része is ért oroszul, így ők is lehetséges célpontjai az orosz nyelvű üzeneteknek. Nem véletlen, hogy a NATO rigai Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központjának (Strategic Communications Centre of Excellence) létrehozása is a baltiak orosz információs befolyással kapcsolatos tudatosságának eredménye.

Moszkva destabilizálása

A RAND büszke arra, hogy évtizedekkel ezelőtt részt vett annak a hosszú távú stratégiának a kidolgozásában, amely a Szovjetuniót gazdasági forrásainak felélésére kényszerítette és így az USA győztesen jött ki a hidegháborúból. Ez a modell inspirálta most az új tervet is, amely Moszkvát túlterjeszkedésre akarja sarkallni, miközben az egyensúlyát is elvesztené az ország.

Az elemzés szerint Oroszország legnagyobb sérülékenysége a gazdaságában rejlik, ugyanis túlságosan ráutalt az olaj- és gázexportjára. Ezen export-bevételeket csökkenteni lehet a szankciók szigorításával, miközben az USA növeli az energia-kivitelét. A cél Európa ráutaltságának csökkentése az orosz gázimporttól, miközben ezt felváltaná a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítás más országokból.

Ez ügyben hazánkra is már hosszabb ideje amerikai nyomás nehezedik: márciusban érkezett meg Zágrábba a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól egy szándéknyilatkozat, amelyben az állt, hogy Magyarország kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolna horvát Krk-szigeti LNG terminálban. A romániai fekete-tengeri gázmezőn terveket dédelgető amerikai ExxonMobilról pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban megjegyezte: a vállalat megváltoztathatja Európa energiaellátását, ám ha szeptemberig nem dönti el, befektet-e a román földgázmezőprojektbe, akkor Magyarország ismét kénytelen lesz Oroszországgal tárgyalásokat kezdeni újabb hosszú lejáratú földgázszállítási megállapodásról.

Káncz Csaba

A RAND ajánlása szerint az orosz gazdaság destabilizációjának másik eszköze hosszú távon a szakemberek kivándorlásának serkentése, különös tekintettel a magasan képzett fiatalokra. Ez utóbbival kapcsolatban elemzői egyébként nyitott ajtón dörömbölnek, olyannyira megnőtt az utóbbi időszakban az orosz fiatalok kedve a kivándorláshoz.

Geopolitikai oldalról Ukrajna ellátása amerikai fegyverekkel egy járható út a jelentés szerint, de ezt úgy kell kalibrálni, hogy csak nyomásgyakorlásra szolgáljon és ne forduljon éles konfliktusba, mert azt Moszkva megnyerné. Szintén alacsony rizikójú a NATO országok szárazföldi erejét felhasználni nyomásgyakorlásra, miközben az amerikai nehézbombázók telepítése az orosz határ közelébe mérsékelt kockázatúnak tekinthető.

A rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodás (INF) felmondása és új, Oroszországra irányuló amerikai rakéták Európába telepítése viszont már magas rizikójúnak számít a RAND szerint. Ezen konfrontációs eszközök komoly erőforrásokat vonnának el Oroszországtól, bár a jelentés bevallja, hogy az emelkedő amerikai- és NATO katonai kiadások természetesen Nyugaton is a szociális költések terhére mennek.