A lakossági fogyasztásra számos indikátort nézhetünk, most vizsgáljuk meg az üzemanyag-fogyasztást, illetve a belföldi turizmus szálláshelyeken elköltött pénzt – írja az Alapblogon Zsiday Viktor alapkezelő.
A válság hatására komoly fogyasztáscsökkenés kezdődött, és ez 2012-ig tartott. De 2013-ban az üzemanyag-fogyasztás két százalékkal, 2014-ben az első három negyedévből becsülve várhatóan több mint öt százalékkal fog nőni, amiben a benzinárak csökkenése még nincs is benne.
A jobbmódúak fogyasztását valamennyire leképző belföldi szálláshelyek belföldiektől származó bevétele korábban, 2010-ben feneklett ki, és 2011-től emelkedésnek indult. Gyanítható, hogy ez az adóátcsoportosításoknak köszönhető: a gazdagok jövedelme ugyanis már 2011-től nőtt, a szegényeké csökkent az elmúlt években, amiről számos statisztika áll rendelkezésre. Azonban még a belföldi turizmusban is gyorsuló a növekedés: 2011-ben 4 százalékkal, 2012-ben 6 százalékkal, 2013-ban közel 11, 2014-ben 15 százalékkal nőtt a költés, ami komoly fellendülésre utal.
A hazai lakosság fogyasztása a recesszió évei után fellendülőben van, és ennek folytatódása valószínű 2015-ben is. A kamatszint alacsony, ami a fogyasztást ösztönzi, a kormányzat nem nagyon fog megszorítani, és két pozitív sokk is van. Az egyik az olajárak esése, amely 100-150 milliárd tFt többletpénzt hagy a lakosság zsebében, a másik a devizahiteles csomag, amely hasonló nagyságrendű tehercsökkenést okoz.
A kettő együtt már a GDP 0,5-1%-át jelentő könnyebbséget jelent a lakosságnak, és jó esélye van, hogy ennek nagyobb részét el is költik. Így 2015-ben is folytatódhat a hazai gazdasági növekedés – írja a szerző.
Zsiday Viktor Byron Wien és más külföldi elemzők nyomán jelenleg meglehetősen elképzelhetetlennek tűnő, de nem annyira valószínűtlen tőkepiaci eseményeket is összeállított 2015-re. Hozzátéve, hogy ha néhány bejön a lentiekből, az már jó eredmény lenne.
1. A forint 280-ig erősödik az euróval szemben az MNB kamatvágásai ellenére is. A még valamicske hozamot biztosító devizák iránt ugyanis komoly kereslet mutatkozik.
2. A magyar alapkamat az évet 0,75 százalékon zárja. A Növekedési Hitelprogramot átalakítják: 1,5 százalékon kaphatnak kedvezményes hitelt a vállalatok. „Az új hitelek 90 százalékát a Magyar Nemzeti Takarékbank (volt FHB, Takarékbank, Posta, Díjbeszedő, MKB, Budapest Bank, Raiffeisen, CIB, Széchenyi Bank stb. stb.) nyújtja” – írja Zsiday Viktor.
3. A német tíz éves kötvény hozama két százalékra emelkedik.
4. A német-olasz kötvényhozam-különbözet 0,5 százalékra csökken.
5. A kínai részvények 2015-ben folytatják száguldásukat, miután a kínai lakosságnak nem marad más befektetési alternatívája és a nemzetközi vagyonkezelők is öntik be a pénzt.
6. Az alacsony hozamok, és stabil növekedés hatására nem csak megszilárdul, de egyértelműen emelkedő fokozatba kapcsol az európai ingatlanpiac: Berlinben és Budapesten is 20 százalékot emelkednek a lakásárak.
7. Oroszország rögzíti a rubel árfolyamát, megszüntetik a szabad átválthatóságot. Az országban statáriumot, később katonai kormányzást vezetnek be.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
