Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fogadja Recep Tayyip Erdogan török elnököt Brüsszelben 2015. október 5-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Végre tárgyalnak

Egy hónapja, hogy elengedtük a nálunk összegyűlt menekülteket Ausztria felé, ahonnan Németországba mentek tovább. Ezalatt olyan népvándorlás zajlott, hogy végre összeszedték magukat az európai politikusok, és megpróbálnak megoldást találni. Az igazi megoldás, a menekültek hazájának élhetővé tétele akárhogy is fog zajlani, hosszú időt vesz igénybe, ezért kell egy azonnali megoldás is, hisz Németország is megtelt.

Ha a menekülteket nem lehet hazaküldeni, de Európa befogadni sem tudja az újabb tömegeket, akkor egyetlen lehetőség marad: a kettő közt lévő Törökország fogadja be az óriási embertömeget, ahogy eddig is tette, és nem engedi őket tovább. Ez nem könnyű megoldás: a törököknek kéne azt a bizonyos kerítést felhúzniuk, amin kifelé nem lehet átjutni. A kerítés persze szimbolikus: komoly tengeri őrség kéne, aki a menekülteket összeszedi, és visszaviszi a török partokra. Ez olyan nehéz feladat, amit Európában senki sem akar vállalni, vagyis nagyon nagy szívességet kér az öreg kontinens a törököktől.

Fontosak lettek

Ezzel ők teljesen tisztában is vannak, tudják, hogy most rajtuk áll vagy bukik minden, és ennek most jócskán megkérhetik az árát. Európa, mindenekelőtt Németország hajlik rá, hogy komoly összegekkel támogassa a menekültek törökországi elhelyezését és ellátását. Erdogan remek alkupozícióban van, bizonyos határok között bármennyit kérhet erre a célra, hisz az alternatíva az, hogy mégis továbbengedi a menekülteket. Közben Strasbourgban több ezer ember előtt hevesen bírálta is az európai országokat, miszerint tőle elvárják, hogy több millió embert befogadjon, míg ők maguk jóval kevesebbet sem akarnak vállani.

Törökországnak van is oka a sértődöttségre, miután több évtizede jelentkezett az EU tagságra, mindeddig sikertelenül, most pedig hirtelen Európa megmentőjeként kéne fellépnie. Ugyanakkor Erdogannak sem jön rosszul ez a helyzet: novemberben újra választások lesznek, melyek számára döntőek. Választói előtt jól mutathat, hogy az ország súlya mérhetetlenül megnő, mivel kezében Európa sorsa, így akár a történelmi nagyhatalmi nosztalgiára is lehet építeni.

Sokat is bírnak

Ugyanakkor Törökország jobban bírja a menekültekkel kapcsolatos összes problémát is. A menekültek legnagyobb része egykori török alattvalók leszármazottja, a 100 évvel ezelőttig az oszmán birodalomhoz tartozó területekről. Mivel legtöbben muszlimok, ezért a vallási kérdés is kevésbé merül fel, hisz a törökök ha sokkal világibbak is, de mégiscsak maguk is muszlimok. Európában sokszor hivatkozunk a kulturális eltérésekre: nos ezek itt valóban jóval kisebbek.

Menekültek ékeznek Törökországból gumicsónakon a görög Leszbosz szigetére Mithimna közelében 2015. október 4-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

És végül ami nem elhanyagolható: Erdogannak megvan a hatalma  (főleg ha nyer novemberben) ahhoz, hogy a távozni akaró menekültekkel határozottan lépjen fel. Nyilván ott is lesznek jelenetek, ha visszafordítják az indulni akarókat, de ez messze nem lesz olyan hatású, mint egy kerítésostrom nálunk, vagy akárcsak Macedóniában.

Erdogannak olyan felvetése is volt, hogy Szíria északi részén jelöljenek ki egy területet, és ott telepítsék le a menekülteket. Ezt Európa ellenzi, hisz melyik része lenne ez Szíriának? Jelenleg semelyik rész nincs nemzetközi ellenőrzés alatt, vagyis ahol szabadon lehetne menekülttáborokat létesíteni. Valahová be kéne vonulni ehhez, és Szíria északi részén főleg kurd területek vannak, így ez egy robbant kényes kérdés.

Egyelőre nem tudjuk, hogy végződnek a brüsszeli tárgyalások, de az nagyon valószínűnek látszik, hogy ebben a válságban Törökország lehet az a középhatalom, akinek szerepe és tekintélye nagymértékben megnövekszik Európa őreként.