|
| Merkel és Erdogan - lesz még meccs köztük. |
Merkelék egyelőre lenyelik a békát
A német szövetségi kormány tudomásul veszi a törökországi népszavazás előzetes végeredményét és tiszteletben tartja a török polgárok azon jogát, hogy döntsenek hazájuk alkotmányos berendezkedéséről - közölte Angela Merkel német kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter.
Mint írják, az elnöki rendszer bevezetését előirányzó alkotmánymódosításról tartott népszavazás szoros eredménye megmutatja, mennyire mélyen megosztott a török társadalom, ami nagy felelősséget jelent a török vezetés, és személyesen Erdogan elnök számára.
A német kormány elvárja, hogy a török kormány a kemény népszavazási választási kampány után tiszteleten alapuló párbeszédet kezd az ország valamennyi politikai és társadalmi erejével - tette hozzá Angela Merkel és Sigmar Gabriel.
Nem lehet csak úgy elengedni a nemzetközi aggodalmakat
A törökországi népszavazáson jelen voltak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői is, a német kormány az ő munkájukat is megköszönte, kiemelve, hogy különleges jelentőséget tulajdonítanak az EBESZ értékelésének majd.
Ez akár burkolt fenyegetés is lehet, mivel a dokumentum még nem készült el, ugyanakkor az EBESZ kereteiben működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) vezetője, Michael Link már az előző héten is kétségbe vonta a népszavazás fair és méltányos lebonyolítását.
Merkelék emellett ismét „emlékeztettek” arra is, hogy az Európai Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság is súlyos kételyeket fogalmazott meg az alkotmányreformmal kapcsolatban.
Törökország az ET és az EBESZ tagjaként, valamint európai uniós tagjelöltként a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételéül szabott koppenhágai kritériumokban a demokratikus intézményrendszerről és az alapvető jogok védelméről lefektetett előírások alapján köteles figyelembe venni ezeket a kételyeket.
|
Nagyon szoros lett Az előzetes adatok szerint a vasárnapi referendumon 86 százalékos részvételi arány mellett a szavazók 51,34 százaléka igennel, 48,66 százaléka nemmel voksolt a 18 pontból álló alkotmánymódosításra, amelynek révén megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalapításakor létrejött miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. A legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) vitatja az eredményt. |
Búcsúzzanak el a törökök az EU-tól?
A Törökországgal kezdett európai uniós csatlakozási tárgyalások leállítását sürgeti a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) a népszavazás után. Erről itt írtunk bővebben is. >>>
Manferd Weber, a párt elnökhelyettese, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a ZDF német országos köztelevíziónak a vasárnapi szavazás után azt mondta, hogy az uniós állam- és kormányfők április végén tartandó találkozóján át kell értékelni az EU és Törökország kapcsolatát.
Mint mondta, komolyan meg kell vitatni azt az élethazugságot, hogy Törökország az EU tagja lehet. A CSU szerint le kell állítani a csatlakozási tárgyalásokat és le kell venni a napirendről a török uniós tagság ügyét.
A CSU testvérpártja, az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről Elmar Brok EP-képviselő, a parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke azt mondta, hogy nem szabad minden további nélkül megszakítani a csatlakozási folyamatot. Viszont ha Recep Tayyip Erdogan török államfő beváltja az urnazárás után tett ígéretét, miszerint első dolga lesz gondoskodni a halálbüntetés visszaállításáról, akkor valóban le kell állítani a tárgyalásokat.
Óvatosan lépnének
A lap kormányzati forrásai szerint a berlini vezetésben már jó előre elhatározták, hogy akármi is lesz a népszavazás kimenetele, visszafogottan reagálnak, hogy ne váltsanak ki olyan heves, konfliktus felé mutató reakciókat Ankara részéről, amelyek a népszavazási kampányt jellemezték.
Ezt alátámasztja Peter Altmaier kancelláriaminiszter vasárnap esti nyilatkozata, amely szerint a német szövetségi kormány majd csak a hivatalos végeredmények közzététele után vitatja meg a helyzetet. Egy szabad és demokratikus népszavazáson hozott döntést tiszteletben kell tartani, annak megítélése pedig a többi között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács jelentésétől függ, hogy valóban fair volt-e a referendum - mondta a CDU-s politikus az ARD köztelevíziónak.
