Egy hónap csúszás - mi lehet a háttérben?
Mindenki február elejére várta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megnevezze, kit szán a jegybank élére, a kormányfő azonban Brüsszelben bejelentette, március 2-áig vár a döntés nyilvánosságra hozatalával. Ez lesz Simor András utolsó előtti munkanapja, mint jegybankelnök.
A piac és a magyar sajtó nagy része is azzal töltötte az elmúlt hónapot, hogy találgatta, ki lesz majd Simor utódja, a legtöbbször a nemzetgazdasági miniszter neve merült fel eddig. Matolcsy György jegybanki ambícióiról nem sokat tudni, legutóbbi interjújában is csak annyit mondott, nem kapott eddig felkérést, korábban azonban többször is hangoztatta, véleménye szerint az MNB hogyan tudná megtámogatni a gazdasági növekedést. Sőt, rendre a jegybank és a kormány közti stratégiai együttműködés fontosságáról beszélt eddig. A piac kedélyeit azonban alaposan felborzolta, hogy a gazdasági tárca vezetője szerint nemkonvencionális eszközökkel hogyan pörgethetné meg az MNB a gazdaság motorjait.
"Matolcsy akarja az állást"
|
| Mosolyoffenzívába kezd? |
Timothy Ash, a Standard Bank Group elemzője a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy ez elmúlt hetek azt sugallják, a kormányfő olyasvalakit akar az MNB élére, akit a piac nem fogadna kitörő lelkesedéssel. "Az én olvasatomban a nemzetgazdasági miniszter legutóbbi nyilatkozata azt jelenti, hogy akarja az állást" - mondta a közgazdász, utalva Matolcsy a The Wall Street Journalnak adott interjújára. Ebben a miniszter már visszakozott korábbi véleményétől, szerinte fontos a jegybank függetlensége, és az, hogy konzervatív eszközöket alkalmazzon.
A monetáris politika iránya miatt aggódtak
A piac eddig nem is Matolcsy személye, hanem inkább az új jegybanki vezetés által képviselt monetáris politika lehetséges irányai miatt aggódott. Az unortodox eszközök bevetésének egyik szimbóluma pedig Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter nyilatkozata nyugtatólag hatott a piacokra, akárcsak a keddi kamatdöntést követő jegybanki kommentár. A Monetáris Tanács ugyanis egységesen kiállt amellett a vélemény mellett, hogy a jelen helyzetben nem szükséges nemkonvencionális jegybanki eszközök bevetése. Ezektől az eszközöktől a piac azért is tartott, mert egy részük ismeretlen, ki tudja, milyen hatást gyakorolt volna, másrészt azért, mert korábban egy részük - mellyel a Simor-érában próbálkozott az MNB - nem érte el a kívánt hatást (például a jelzálog-vásárlási program).
Keep smiling, George!
Timothy Ash szerint az, hogy a kormányfő egy hónappal később, az utolsó pillanatban jelenti be, ki lesz Simor utódja, arra utal, hogy a Orbán Viktor időt adjon jelöltjének - azaz Matolcsy Györgynek -, hogy megkedveltesse magát és lehetséges szerepfelfogását a befektetőkkel. Ash szerint a gazdasági miniszter "mosoly offenziába kezd". Erre utalhat a már említett WSJ-interjú is.
Ne feledjük ugyanakkor, hogy az ÁKK roadshowja épp most tart az USA-ban, Magyarország pedig annyi pénzt akar beszedni egy lehetséges devizakötvény-kibocsátásból, amennyit csak tud. Erre az aukcióra valószínűleg - meglovagolva a piacon tapasztalható nagy hozamétvágyat - még az első negyedévben sor kerül idén. A korábbi menetrend szerint csak az IMF-megállapodás után merészkedtünk volna ki a nemzetközi kötvénypiacra, de már az év végén is voltak rá jelek, hogy a kormány ezt korábban is meglépi. Most már szinte biztos, hiszen a tárgyalások megszakadtak. Egy sikeres devizakötvény-aukció pedig elégséges "védőhálót" jelenthet: Magyarország így akár 2014 végéig is ellehet finanszírozási gondok nélkül. Persze ha a mostani kedvező piaci körülmények fennmaradnak.
Hogy ki lesz a jegybank következő elnöke? Ezt március 2-án megtudjuk, addig viszont csak egyetlen ember tudja ezt biztosan: Orbán Viktor.
Döntött a dél-koreai alkotmánybíróság Jun Szogjol sorsáról: „súlyosan elárulta az emberek bizalmát”. 
