Balatoni András (ING) optimista, fehéredést lát a gazdaságban, bértömeg-emelkedést és foglalkoztatás-növekedést. A makrogazdasági fundamentumok szerinte kedvező költségvetési hiányt fognak eredményezni. Erre az évre 3,3 százalékos növekedést prognosztizál és a 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél tarthatóságát.
Többnyire túlbiztosítja magát a kormány
Tardos Gergely (OTP) sem lát jelentős kockázatokat, szerinte ha az EU-val nem lesz jelentős elszámolási probléma, akkor 2,9 százalék alatt marad a hiány. Madár István, a portfolio.hu elemzője szerint is jó esély van a hiány tartására, de megjegyezte, hogy a költségvetés átláthatósága évek óta jelentős probléma. A kormány az utóbbi időben túlkonszolidált, az utolsó csomagokra általában már nem volt szükség.
Madár István szerint a költségvetés lazító, ma már nem az az elsődleges szempont, hogy a hiány ne legyen túl magas, hanem sok más szempont is létezik. Ennek lehet a következménye, hogy az EU megpendítette, visszatérhetünk a túlzottdeficit-eljáráshoz.
Lehetne szigorúbb is a költségvetés
Meglepő volt-e a mai bejelentés, amely szerint a költségvetésben 110 milliárdot zároltak? Az elemzők inkább arra hajlottak, hogy ezt inkább csak az óvatosság indokolta, és említették azt is, hogy a választások utánra lehetségesnek tartottak némi megszorítást.
„A magyar választások szempontjából nem jókor tartják a világgazdasági recessziókat” – mondta például Balatoni András. A három százalékos hiány tartása nem számít szigorú költségvetésnek, lehetne alacsonyabb számokban is gondolkodni – tette hozzá Madár István.
A három elemző 3,3, 3,2, illetve 3,0 százalékra becsülte az idei GDP-növekedést. Bizonytalansági tényezőt jelent többek között a nálunk működő autógyárak teljesítménye, az EU-támogatások ütemezése.
Az infláció nem tesz jót
Az államadósság és a bevételek szempontjából is fontos az infláció. A fogyasztói árak növekedése negatív, ugyanakkor 3,6 százalékos volt a GDP-deflátor, amelyet a reál-GDP számításánál használnak, a két mutató mostanában durván elvált egymástól – hangzott el.
Ennek is a következménye a magas, nominálisan két százalékos GDP-növekedés az első félévben.Az alacsony infláció a költségvetés egyenlegére negatívan hat, az infláció, főleg, ha meglepetésszerűen emelkedik, mindig javítja a költségvetést, ám Madár István szerint csak nagyon kis mértékben.
Velős kérdések a furcsa adósságpálya körül
Az államadósság Balatoni András szerint stabil, lassan mérséklődő pályán van, nem látja, hogy dinamikusabban csökkenne. Jövőre életbe lép a stabilitási törvény, amely drasztikusan csökkenő pályára állíthatja az államadósságot, de ha ezt be akarjuk tartani, az nagyon szigorú költségvetést eredményez. A jelenlegi pálya nem eredményezi az államadósság tartós és jelentős (szignifikáns) csökkenését.
Tardos Gergely szerint, hogy mi történik Pakssal és mi történik a további állami részesedés-vásárlásokkal. Az év végi hiányszámokat Madár István nem tartja teljesen mérvadónak, mert olyankor furcsa módon beerősödhet a forint és hirtelen történelmi mélypontra eshet a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege. Másrészt más a hiány és más a finanszírozási szükséglet, az utóbbi rendszeresen évi három százalék felett van.
Mibe kerül nekünk egy jó kis adósmentés?
További érdekesség Madár szerint, hogy a nyugdíjrendszer átalakítását a tervek szerint nem egyszerre számolnák el, hanem 2020-ig szétterítve, ami valójában költségvetési mozgásteret jelentene és valójában alaposan hizlalná a deficitet.
Mi lesz, ha a devizaadósok 600-900 milliárd forintos „megmentése”, vagy a forintárfolyam felborítja a képleteket, hogyan hathat ez a költségvetésre? – kérdezték az elemzőktől. Balatoni szerint a végtörlesztésnek jelentősebbek voltak a reálgazdasági hatásai, nagyjából a GDP 0,8 százalékába kerülhetett. A növekedési hitelprogrammal lehet szűk keresztmetszeteket orvosolni, de nem helyettesíti a piaci hitelezést. Ennek az adósmentésnek is lesz költsége, de még nem tudni, mennyi, és van mozgástere a költségvetésnek.
A devizahitelek mint fekete doboz
Tardos Gergely szerint az lenne a neuralgikus pont, ha bankok megmentésébe kéne beszállnia az államnak, de ez nem valószínű. Hosszabb távon a háztartások terheinek csökkenésével a fogyasztás növekedhet, ami kedvez a költségvetésnek. Negatív lehet, ha az állampapír-átlaghozamok növekednek.
Madár szerint az adósmentő csomag még egy fekete doboz, mert a részleteket még nem ismerjük. A végtörlesztés európai adósságválság és banki válság mellett következett be, Most nincs ilyen helyzet, bár lehet, hogy a mostani mentés hatása nagyobb lesz. Igazából még senki nem ismeri a tényleges hatásokat. Lehet például, hogy tovább tolódik a banki hitelezés talpra állása, ami további jegybanki hitelprogramokat tesz szükségessé. A potenciális hosszabb távú gazdasági növekedést a résztvevők csak kettő százalék környékére, vagy valamivel az alá becsülték a jelenlegi gazdaság-politikai környezetben.
Az eredeti számot megduplázhatják.
