Óriási a megkönnyebbülés Brüsszelben és Berlinben. Lehetséges, hogy Merkel egy magasabb szintű közös európai együttműködésről egyezik meg Párizzsal. Sem Hollandiában, sem Franciaországban nem folytatódott az európai projekt elleni „lázadás”, amelyre pedig Orbán a politikai hitelét tette föl.
A francia elnökválasztás vasárnapi első fordulójában megrendült az a kétpártrendszer, amely az országot 1968 tavasza óta jellemezte. A kívülállók diadalmaskodtak: Le Pen a nagy munkanélküliségtől sújtott térségekben győzött, ahol szinte falták az ígéretét a bevándorlás leállításáról és az EU-val fennálló kapcsolatok újratárgyalásáról. Macron pedig a dinamikus térségekben és a nagyvárosokban tudott tarolni, ahol bejött az versenyképességet és a társadalmi progresszivitást támogató platformja. A hagyományos európai szociáldemokraták számára eközben vészjósló, hogy a Szocialista Párt jelöltje, Benoît Hamon a szavazatoknak csupán a 6.12 százalékát tudta megszerezni, hasonlatosan a görög Pasok párthoz, amelynek összeomlását úgyszintén 2008-at követő megszorítások idézték elő.
Trump akaratlanul erősíti az EU-t
Szinte tapintható volt, ahogyan Brüsszel és Berlin megkönnyebbült a hír hallatán. Ahogyan már három hete előrejeleztük, a Brexit és a Trump bejövetele utáni brit és amerikai politikai turbulenciák, belharcok és dilettantizmus bizonyosan hozzájárultak ahhoz, hogy a francia polgárok ilyen tömegesen támogattak egy 100 százalékban Európa-párti jelöltet, mint Macront. A választók többsége inkább nem kért az izolacionizmusból és a bizonytalanságba vezető útból.
Macron márpedig reformokat ígért és a szinte bizonyosnak tekinthető második fordulós győzelme után nekiállhat a francia államszörny átszervezésének, amelyre sem a ripacs Sarkozy, sem a könnyűsúlyú Hollande nem volt képes. Az új francia erős ember tudja, hogy a nemzeti nosztalgia nem üzleti modell – és ebből hazánkban is tanulhatna. A múlt utáni vágyódással egy múzeumot el lehet vezetni, de egy európai, versenyképes államot már nem.
Az igazi munka júniusban kezdődik, a parlamenti választásokkal. Macron olyan nagy többséget kell gyűjtenie, amellyel képes kormányozni – és mindezt egy olyan politikai mozgalommal, amely egy éve még nem is létezett. Ígérete szerint mind az 577 választókörzetbe jelöltet állít, és legalább a felük újonnan rekrutált politikai jelölt lesz.
Berlinnek reagálnia kell
A francia politikai földrengés a német hagyományos néppártoknak is egy kellemetlen üzenetet küldött. Washington után Párizsban is olyasvalaki ragadja meg a hatalmat, aki kívülállóként szállt be a kampányba. Macron meg is ígérte, hogy a hivatásos politikusok kasztjából senkit sem kér föl miniszteri tisztségre.
Berlinnek keményen támogatnia kell Macront, hogy el ne bukjon megválasztása után a politikailag megosztott és gazdaságilag meggyengült ország élén. Alapjában véve lehetségesnek látszik, hogy Merkel egy új szintű közös együttműködésről egyezik meg Párizzsal. Hiszen Macron olyan korábbi német javaslatokat melegített újra kampánya során, mint az eurozóna közös költségvetésének megteremtését, valamint közös európai gazdasági- és pénzügyminiszteri pozíció létrehozását.
Rossz hír Orbánnak
 |
| Káncz Csaba |
A francia politikai fejlemények tehát nem úgy alakulnak, ahogyan azt a magyar miniszterelnök elképzelte. Sem Hollandiában, sem Franciaországban nem folytatódott az európai projekt elleni „lázadás”, amelyre pedig oly’ nagy hangon a politikai hitelét tette föl. Egy újonnan magabiztosabbá váló EU nem jó hír Orbánnak azért sem, mert most szombaton tart ülést az Európai Néppárt Elnöksége a magyarországi helyzettel összefüggő kérdésekről.
Orbán Viktornak eleget kell tennie az Európai Bizottság igényeinek, ha az utólagos javításokat kér a felsőoktatási törvényben – nyilatkozta a Der Spiegel hírmagazinnak Manfred Weber, a Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának a vezetője. A német kereszténydemokrata politikus közölte: "nincs EPP tagság minden áron", és ezt Orbán Viktornak világosan meg fogják mondani a pártcsalád szombaton esedékes elnökségi ülésén. "Vannak határok, amiket a magyar miniszterelnök sem léphet át" - tette hozzá, ilyennek nevezve a kutatás és az oktatás szabadságát. Márpedig miközben a magyar kormány a német és az amerikai diplomácia vezetőjét bekérette a Külügyminisztériumba, mert szót emeltek a CEU védelmében, addig Szijjártó Péter maga kezdeményezett Nagypénteken telefonbeszélgetést az orosz külügyminiszterrel, és arról biztosította, hogy a magyar fél célja az Oroszországgal ápolt kapcsolatok még szorosabbra fűzése.
Káncz Csaba jegyzete
Címlapon
Nem kéne mégis atomerőművekkel megmenteni a Földet?
Nagyon ketyeg az óra, lehet, hogy minden eszközt be kéne vetni a Föld megmentése érdekében. Erről tárgyal holnap a német kormány is. A fosszilis energiahordozók az üvegház-hatású gázok háromnegyedéért felelősek. Vajon ki lehetne-e ezeket váltani mind atomerőművekkel?
- Mélyütés Putyinnak – Orbán lehet a következő
- Most fog igazán felpörögni az ingatlanpiac
- Valami nagy gond lehet odaát – miért lassul az Ausztriába irányuló kivándorlás?
- Nem kéne mégis atomerőművekkel megmenteni a Földet?
- Megmagyarázta a MÁV, miért maradt ki több vonat
- Kemény fricskát kapott Trump
- Hamarosan kiderülhet, mi lesz a Brexit perekkel?
- Több száz pilótát rúgna ki a Ryanair – a CEO 100 millió eurót kaphat
- Ellenáll a Tencent és az Alibaba – megtagadják az ügyféladatok átadását
További cikkek
-
Hamarosan kiderülhet, mi lesz a Brexit perekkel?
Véget ért csütörtökön a brit legfelsőbb bíróságon a londoni parlament ülésszakának lezárásával kapcsolatos fellebbezések tárgyalása. Tovább
-
Ellenáll a Tencent és az Alibaba – megtagadják az ügyféladatok átadását
A két legnagyobb kínai technológiai cég, a Tencent és az Alibaba nem kíván együttműködni egy a kormány által megtámogatott hitelminősítő programmal, ennek megfelelően nem is szeretnék kiadni ügyfeleik hitelinformációra vonatkozó adatait. Tovább
-
Magyarszágra jön Erdogan
November 7-én Magyarországra látogat Recep Tayyip Erdogan török elnök - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Tovább
-
Mélyütés Putyinnak – Orbán lehet a következő
A szeptemberi orosz helyhatósági választások fő politikai üzenete az, hogy a nagyvárosi polgárok már nem vevők Putyinra és vonalvezetésére. Tovább
-
Trump bosszút állt Kalifornián
Az amerikai kormány megvonja a szövetségi engedélyt arra, hogy önállóan határozzák meg a kipufogógáz-kibocsátási szabályokat. Tovább
-
Valami nagy gond lehet odaát – miért lassul az Ausztriába irányuló kivándorlás?
Már sok éve gyűjtjük az adatokat, de soha nem volt olyan alacsony az Ausztriában dolgozók számának 12 hónapos növekedése, mint most. Tovább
-
Trump bekeményít: még durvább büntetőintézkedések jöhetnek Irán ellen
Lényegesen szigorúbb szankciók jöhetnek Irán ellen. Tovább
-
Megvan John Bolton utódja
Új nemzetbiztonsági tanácsadót nevezett ki Donald Trump amerikai elnök Robert O'Brien személyében. Tovább
-
Közeleg a Brexit - így csábítanák haza a kivándoroltakat a lengyelek
Hazatérésre biztatja az Egyesült Királyságban élő lengyel állampolgárokat Lengyelország londoni nagykövete. Tovább
-
Még mindig népszerűbbek a "listázott" alapítványok, mint a kormány civiljei
A tavalyihoz képest megcsappant a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány támogatói köre és egyszázalékos bevétele, a hazai Transparency Internationalnak viszont nagyjából ugyanannyian adakoztak, de többet, mint egy éve. A soroslistára kényszerített szervezetek közül továbbra is tarolnak a jótékonysági, gyermeksegítő és állatmentő alapítványok. Tovább
-
Matuzsálemkötvények: nem kéne Magyarországnak is kibocsátania ilyesmit?
Egyesek nevettek, mások szörnyülködtek rajta két évvel ezelőtt, amikor Ausztria és Argentína száz éves lejáratú államkötvényeket bocsátott ki. Tovább
-
A kormány szerint elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű bővítése
Ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontból is elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű két új blokkjának megépítése. Tovább
-
Hogy drágult az élet az Európai Unióban?
Egy százalékon stagnált a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme az euróövezetben augusztusban. Tovább
-
Ez most a legvalószínűbb forgatókönyv a Brexitre?
A megállapodás nélküli Brexit sohasem volt ennyire valószínű - mondja Juncker. Tovább
-
Izraeli választás: egyik párt sem tud kormányt alakítani
Sem a jobboldali kormányzó Likudnak, sem az ellenzéki centrista Kék-fehér pártnak nincs esélye a kormányalakításra. Tovább
-
Vádirat az amerikai katonaság ellen – a Pentagon állam lett az államban
Az amerikai professzor vádirattal felérő elemzése szerint országának katonai kiadásai elszabadultak és ez aláássa az USA azon képességét, hogy az égető nemzeti kérdések megoldására koncentráljon. Tovább
-
Több száz takarító, biztonsági őr után nem fizettek sem adót, sem járulékot
1,5 milliárd forintos csalást számolt fel a NAV. Tovább
-
Új választásra kényszerülnek a spanyolok – idén ez már a második
Nem tudott koalícióra lépni a két baloldali erő. 2015 óta ez lesz a negyedik parlamenti választás. Tovább
-
Óriási összegek mennek nyugdíjra, mégis kísért az időskori szegénység réme
Lassan a szövetségi kiadások fele szociális célokra megy, és annak is a zöme a nyugdíjkassza kipótolására. Tovább
-
Mol terminál nyílt Szerbiában
Megkezdte működését a Mol első szerbiai üzemanyag-terminálja Karlócán. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
