|
| MTI/EPA/Laurent Dubrule |
A Magyar Labdarúgó Szövetség több új szabályozást is bevezet a 2020-2021-es szezontól kezdődően, ami érezhetően átalakítja az eddigi metódusokat. Mint az az MTI beszámolójából kiderül:
- 25 főben maximalizálják az NBI-es klubok keretét,
- bevezetik a bértömeg-szabályozást,
- átalakul a fiatalszabály,
- megszűnik a légióskorlátozás,
- megváltozik az utánpótlás-bajnokság rendszere,
- és az NB III-ban is lesznek változások.
A klubok anyagi helyzetére talán legnagyobb mértékben az iménti felsorolás első két pontja hat majd. A 25 fős keretlétszámmal kapcsolatban korábban már kifejtettük: több klubnál is leépítéshez vezet ez a lépés, a teljes NBI vonatkozásában a Transfermarkt adatai alapján mintegy 24 játékosnak kell kiesnie az első osztályú keretből a megfelelés érdekében.
A bértömeg-szabályozással kapcsolatban azonban csak a héten árult el részleteket a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az elhangzottak alapján ennek az a lényege, hogy
az úgynevezett sportágon kívüli bevételek - jegy-, merchandising- és marketingbevétel, szponzorációs bevétel, tévés közvetítésből és szerencsejátékból származó bevétel - 70 százalékát fordíthatják a klubok bérköltségre. Pontosabban a teljes bérköltségre, vagyis nemcsak a játékosok, hanem az összes alkalmazott bérköltsége nem lehet nagyobb a bevételek meghatározott hányadánál.
Ha az éves gazdasági jelentésekből nem a teljes személyi jellegű ráfordításokat nézzük, hanem az annak döntő részét jelentő bérköltséget, akkor NBI-es szinten úgy tűnik, mintha minden rendben lenne a 2018-as adatok alapján. A 12 csapatnál összesen akkor kicsivel több mint 22 milliárd forint árbevétel keletkezett, amivel szemben az alkalmazottak bérköltsége 14,9 milliárdot tett ki. Ez pedig a bevétel 68 százalékát jelenti, vagyis az elsőosztály összesítve 524 millióval többet is elkölthetne fizetésekre, még akkor is megfelelne az MLSZ új szabályozásának.
Igenám, hiába kedvező azonban a felszín, a 70 százalékos kritériumnak klubszinten kell megfelelni, amit a beszámolóban közzétett adatok alapján mindössze két csapat tud teljesíteni. A két Fejér megyei klub, a Mol Fehérvár, illetve a Puskás Akadémia, sorrendben a bevételek 39, illetve 42 százalékát fordították bérköltségre 2018-ban. A Fehérvár esete azonban csalóka, hiszen 2018-ban az Európa Ligás csoportkörnek köszönhetően tett szert NBI-szinten is hatalmas, 10 milliárdos bevételre. Ha egy Fehérvár szintjén átlagosabb, 3-4 milliárd közötti bevétellel számolunk, az EL miatt befolyt egyszeri tételt levonva, akkor már rögtön problémákba ütközik a klub. 2018-ban ugyanis majdnem 4 milliárd forint volt a bérköltség, tehát a kék-piros csapatnak is meg kell vágnia a kiadásait. Kivéve, ha újra megéli az őszt a nemzetközi kupaporondon.
Az NBI-es klubok rangsorának másik végén a 2018-as adatok alapján a Paks és a Honvéd áll. A paksi csapatnál a bevételeknél 52 százalékkal nagyobb tételt jelent a bérköltség, a kispesti klubnál pedig 36 százalékkal haladja meg a bér a bevételek szintjét. Összességében az NBI-es klubokra sokkal inkább a bevételeket meghaladó mértékű bérköltség jellemzi, mint az, hogy a bérköltség a bevételek 70 százalékánál többet tesz ki, ám nem haladja meg azok szintjét.
- A Fradi 3,
- a Debrecen 10,
- a Mezőkövesd 16,
- a Diósgyőr 20,
- az Újpest 25,
- a Zalaegerszeg pedig 27 százalékkal költ többet bérekre, mint amennyi bevétele van.
Ennél valamivel kedvezőbb a helyzete a Kisvárdának és a Kaposvárnak. A Szabolcs megyei csapatnál a bevételek 81, a Kaposvárnál azok 97 százaléka megy el bérköltségre.
A teljes NBI-et vizsgálva az látható, hogy mintegy 3,6 milliárd forintos megtakarítást kellene összesen eszközölnie a kluboknak a szabálynak való megfelelés érdekében. Ha a Fehérvár előnyét kivesszük a képből, akkor viszont a 7 milliárd forintot is meghaladja a kötelező költségcsökkentés nagysága.
Ám nemcsak a kiadások megnyirbálásával lehet megfelelni az MLSZ új szabályának: a bérköltségek szinten tartása mellett meg lehet növelni olyan mértékben a bevételeket, hogy teljesüljön a 70 százalékos kritérium. Ugyan az NBI bevételeinek piaci lába nagyon gyenge, a háttérben rejtőző NER-kötődésű tulajdonosok és támogatók a klubok segítségére lehetnek. Látványos bevételnövekedést legkönnyebben a szponzori és reklámpénzek révén tudnak elérni.
Hogy végül a klubok milyen megoldáshoz fognak folyamodni, arra legkorábban valamilyen mértékig a 2020-as beszámolók világíthatnak rá jövő tavasszal.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
