A trafiktörvény atyja nekimegy a korrupciónak
| Folytatódott a Lázár-Csányi csörte, a bankvezér nemrég azt mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkárról, hogy "ügyes politikus, a trafikügyet is hogy elintézte". Újságírói kérdésre erre ma a politikus úgy vágott vissza, hogy "A tudomásulvételen kívül nem tudok mást tenni, az ország első számú uzsorásával szemben mást nem lehet tenni. Bárhogy is páváskodik a devizahitelesektől megszerzett milliárdjaival, én meghunyászkodom. Aki ilyen fontos ember, azelőtt kénytelen vagyok" |
A 15 magyar operatív program közül Brüsszel 13-at vizsgál, ami veszélyezteti ezek uniós finanszírozását - mondta Lázár János, aki a hónap elején átvette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetését. Az NFÜ-t nem szüntetik ugyan meg, mint azt korábban lehetett hallani, ez amúgy Brüsszelnek sem lett volna ínyére, de súlya az eddigiekhez képest sokat csökken. A 2014-től kezdődő uniós költségvetési ciklusban a pályázatok szakpolitikai előkészítése az egyes tárcákhoz kerül, a központi irányítás pedig az elnök nélkül tovább működő NFÜ-nél marad.
Lázár azt mondta, hogy az ügynökséget "újra kell indítani". Ma az állománygyűlésen a 600 dolgozó, illetve a vezetőség felé két elvárást fogalmazott meg. Szeretné, ha az NFÜ nem Brüsszel érdekeit képviselné idehaza, hanem fordítva. A másik pedig, hogy a köz- és magáncél válljon el a pályáztatási rendszerben a következő ciklusban.
"A legnagyobb probléma az, hogy kialakult Magyarországon egy gyakorlat, hogy hogyan lehet dolgokat elintézni, és ez általában a magáncélt szolgálja, nem a közcélt" - mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki az ÁSZ és az AVH segítségét is kéri majd, hogy átnézze az ügynökség eddigi működését. Lázár azt mondta, hogy az NFÜ eddig a "szocialista korrupció melegágya" volt, és meghallotta a Fideszből jövő kritikákat, miszerint 2010 után nem történt nagy változás - személyekben sem - az NFÜ-nél. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem akar "elmúltnyolcévezni", szeretné, hogyha az elmúlt 7 éves uniós ciklus sikertörténet lenne utólag, azoknak is, akik azt elkezdték, és azoknak is, akik lezárják most.
Így alkudozunk Brüsszellel
Az előző uniós ciklus 8200 milliárdjának 95 százalékáról döntés született, még mintegy 500 milliárdos "mozgástere" van az Ügynökségnek. A Bizottság ugyanakkor több nagy projektbe, ún. operatív programba belekötött. A 15 nagyobb beruházásból 13-al van gond, ezek az útépítéseket és a társadalmi felzárkóztatást szolgálják.
600 milliárdot bukhatunk
A kormány szeptember 14-éig akar megegyezni Brüsszellel erről a 13 nagyprojektről. Lázár János szerint a magyar kormány taktikája az, hogy bevállalja a projektekben talált hibákért a "bírságot", ennek nagysága szerinte 50-100 milliárd között lehet, cserébe viszont Brüsszel zöld utat adhatna ezeknek. Lázár nem titkolta, hogy fennáll a forrásvesztés lehetősége, akár 500-600 milliárdot is bukhatunk. Azt mondta, hogy a nagy ellátórendszerek reformját is veszélyeztetheti mindez.
Brüsszelnek csak a Gazdasági Operatív Programmal (GOP) és az NFÜ működésével kapcsolatban nincs gondja, minden mással viszont igen. Az útépítési programokkal kapcsolatban elmondta, Brüsszel például abba kötött bele, hogy az ellenőrző mérnököktől magyar kamarai tagságot kérnek (ez a Bizottság szerint ellentmond a szabad munkaerő-áramlás uniós alapelvének), Lázár szerint azonban ezzel nem okoznak kárt az adófizetőknek.
Törvénytelen, amit Brüsszel csinál, de bármilyen megoldást érdekel minket
Nem nagyon látszik ugyanakkor, mi lesz a forgatókönyv akkor, ha Brüsszel majd nem akar egyezkedni a visszatartott forrásokról. Miközben ugyanis az NFÜ új irányítója "konstruktív dialógusról" beszélt az EU kapcsán, addig azt sem felejtette el hozzátenni mai sajtótájékoztatóján, hogy Brüsszel "célja, hogy megakadályozza a fejlesztési források célba érkezését" (ez meglehetősen nonszensz feltételezés). Lázár szerint igazságtalan és törvénytelen, hogy Brüsszel utólag vizsgálódik már lezárt ügyekkel és közbeszerzésekkel kapcsolatban. Ez ennek fényében érdekes, hogy szinte biztos, hogy a magyar kormány belefog menni, hogy bírságot fizessen, ha Brüsszel így tovább engedi a nagyberuhzások finanszírozását. Tekintve, hogy az elmúlt 3 évben kevés beruházás volt Magyarországon, ami nem uniós pénzből épült, a tét nem kicsi. Az sem világos ugyanakkor, hogy mi lesz a fedezetet egy ilyen "bírságnak", 50-100 milliárdnyi mozgástér most nem nagyon van a büdzsében erre (főleg, ha még ősszel meg akarják oldani a devizahitelesek ügyét is).
Burkolt beismerés
Lázár János szerint a köz- és magáncél elválasztását szigorú eszközökkel fogják ellenőrizni, egy újságírói felvetés kapcsán azt mondta, egy "etikai kódex ebben az országban egy ilyen probléma megoldásához kevés". Az irányvonal burkolt beismerése annak, hogy az elmúlt 3 évben sem volt mentes a korrupciótól az NFÜ, vagy legalább is, nagy volt annak a kockázata az uniós pályázatoknál.
Bár az NFÜ korábban azt közölte, hogy soha ennyi támogatási összeget nem fizettek még ki, mint most félév alatt, és ezt Lázár is hangsúlyozta, láthatóan nem fognak visszavenni a pályázati kiírásoknál sem a tempóból. Nem is tehetnek mást, 500 milliárd forintról még nincs döntés, az NFÜ azonban még augusztusban el akarja dönteni, hogy milyen pályázatokat írjanak ki. Az erőltetett menet már csak azért sem lesz egyszerű, mert a pénz elköltéséről más az elképzelése az Ügynökségnek és a Miniszterelnökségnek is.
Tűzoltás a cél, hogy minél kevesebbet bukjunk
Az biztos, hogy Lázár János augusztus 15-ére kormányülést hív össze, ahol a pályázati bürokcrácia egyszerűsítését fogja elővenni és azt, hogy milyen lépéseket tehet a magyar kormány azért, hogy ne veszítsen a problémás ügyek miatt forrásokat a most záruló uniós ciklusban (van olyan projekt, ahol a támogatási összeg 100 százalékát akarja visszavenni az EU).
Meglepő lenne, ha ilyen struktúrában működne végig a következő programozási ciklusban az NFÜ (Lázár a Miniszterelnökségről hozott magával szakembereket, akik elnökhelyettesként viszik majd a különböző szakterületeket), úgy tűnik Lázár csak tüzet oltani érkezett az Ügynökség élére.
A kormány tanult a mostani hibákból, ezért Lázár szerint a jövőben a szakpolitikai egyeztetést végző minisztériumok költségvetése fogja bánni, ha egy-egy projektnél forrásokat veszt Magyarország.
A legnagyobb kérdés egyelőre az, hogy borítja-e majd a költségvetést, ha alkut kötünk Brüsszellel, hiszen ennek is súlyos ára lehet. Lázár szerint a "bírság" megfizetése (vagyis bizonyos támogatási összegek visszafizetése) nem okoz gondot a költségvetésnek idén (nagy lehet viszont a teher jövőre). Az viszont hatalmas érvágás lenne Magyarországnak, ha Brüsszel tényleg felfüggesztené a kifizetéseket - ebből Lázár sem csinált titkot.
A német sajtónak nyilatkozva az észt külügyminiszter, Margus Tsahkna Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztése mellett érvelt. 
